Fejlődési jellegzetességek

A Waldorf-pedagógia a betöltött hatodik életévet tartja megfelelőnek az iskolakezdésre. Az első hét év folyamán a kisgyermek otthonra talál saját fizikai testében, kialakítja térbeli tájékozódását, és elsajátítja azokat az alapvető képességeket, amit a járás, a beszéd, és a gondolkodás jelent. A gyermek egész környezetének minden rezdülése tanulási alapul szolgál számára, hiszen a kisgyermek mindent és mindenkit utánoz környezetében. Az utánzás gesztusa révén derül ki, hogy mi az, amit a kisgyermek már megtanult. Az óvodában a tapasztalaton alapuló tanulás, a kreatív játék keretében tett felfedezések, valamint a gyermekekkel és az óvónővel kialakított társas kapcsolatok képezik a legfőbb pedagógiai feladatokat. Az anyanyelvet és a számolást nem didaktikusan tanítjuk, hanem játékos foglalkozásokban és csoportos tevékenységekben hívjuk fel a figyelmet.

A hetedik életév körül a fogváltás kezdetével azok az erők, melyek idáig a gyermek növekedésének szolgálatában álltak, felszabadulnak, és a független, képi gondolkodás számára válnak aktívvá. Ebben az életkorban elkezdjük az írás-olvasás, a számolás és más tárgyak tanítását. A gyermekre ekkor még mindig jellemző egyfajta álomszerű lét, melyben még mindig könnyebben tud valamit teljesen átélni, mint figyelmét egy tanulási feladatra összpontosítani.

Célok és célkitűzések

Ebben az évben a gyermekek óriási lépést tesznek meg, amikor az óvodából bekerülnek az iskola formális tanulási keretei közé. A gyermekek a tanár irányításával szerzik meg első tapasztalataikat a formák, hangok, betűsorok és számok világában, melyben képek, ritmusok és történetek sietnek segítségükre.

A gyermekek számtalan gyakorlati tevékenység - mozgás, versek, rajzok és írás - segítségével tanulják meg felismerni és megjegyezni az újonnan tanultakat. Az osztálynak ebben az évben kell hozzászoknia ahhoz a közös iskolai élethez és munkához, mely az alapját képezi majd nemcsak az egész alsó tagozatos, hanem lényegében az azt követő, egész iskolai időszaknak. Az első és ezt követő osztályok legfontosabb morális célkitűzéseit a következőkben foglalhatjuk össze: tanítsuk a gyermekeket arra, hogy tiszteljék a természetet, óvják környezetüket, becsüljenek másokat, keltsük fel érdeklődésüket a világ iránt és építsünk bennük bizalmat a tanárok iránt. A tanároknak arra kell törekedniük, hogy egy olyan szociális kohézió jöjjön létre az osztályban, melyben a gyermekek törődnek egymással és figyelnek a másikra.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Beszéd és figyelem

A Waldorf-iskolákban ugyanolyan fontos a verbális nyelvi készség művelése és jelentőségének hangsúlyozása, mint az írástudás művelése.

A szóbeliség közvetlensége felébreszti a gyermek figyelmét, érdeklődését és képzeletét. Ez alakít ki fogékonyságot a későbbiekben az irodalom olvasásához és értékeléséhez, ami attól függ, hogy az olvasók mennyire képesek a szöveg tartalmát saját képzeletükben folyékonyan és gátak nélkül újraalkotni. Ez a megközelítés folytatódik a további években a korosztályoknak megfelelő változtatásokkal.

Nyelvtan

Az első osztályban nyelvtant még nem tanulnak a gyerekek.

Írás és olvasás

Az írás fejlődése összhangban van az emberiség fejlődésével és a gyermek egyéni fejlődésével is.

A képírás kialakulásával megszületnek az első absztrakt jelek, de a kapcsolat a fogalom és az eredeti kép között megmarad. A gyerekeknél is fontos, hogy a jeleket tudják kötni a külvilághoz, legyen belső élményük róla, ne csupán az intellektus útján kelljen felfogniuk, amit tanulnak. Az írás tanításakor minden bevezetésre kerülő hanghoz egy mese, és a mesén keresztül egy kép társul. Ennek a képnek tisztának, egyértelműnek és egyszerűnek kell lennie.

A gyerekek olvasni az általuk vagy a tanár által a táblára írott szövegek olvasásával tanulnak.

Ajánlott szépirodalom:

Grimm legszebb meséi, Benedek Elek meséi, Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese, Fésüs Éva: Ezüsthegedű, más népek meséi, Weöres Sándor, Károlyi Amy, Kányádi Sándor, Zelk Zoltán, Tarbay Ede, Szilágyi Domonkos versei, Török Sándor: Falatka királysága

Várható eredmények:

A gyakorlás során képessé válnak hosszabb összefüggő szöveg másolás utáni leírására.

SZÁMTAN

Javasolt témakörök:

A számolás tanításában analitikusan kell eljárni. Az 1-ből, mint egységből kiindulva kvalitatív módon kell megalkotni a többi számot (szimbólumot) 1-től 10-ig, amelyek az egység többszörösei. A számok írása a szemléletesebb római számokkal kezdődik, amelyek az arab számoknál kevésbé absztraktak. Ezt követik az arab számok, amelyek az ABC betűihez hasonlóan, akár képek hozzárendelésével is bevezethetők.

HONISMERET

Célok és feladatok:

A gyermekek maguktól értetődőnek veszik környezetüket, vagyis más embereket, az állatokat, a növényeket, a köveket, a csillagokat, a Napot és a Holdat, valamint az évszakokat. Ha folytonosan meg tudjuk újítani a különböző területek ezen egységét, ezzel erősítjük a gyermekek bizalmát, elfogadását és magabiztosságát. A gyermekek élete első hétéves periódusának alapvető lelkiállapotát azzal az érzéssel tudjuk kifejezni, hogy 'a világ jó'.

A gyermekeket történetekkel, a természet megfigyelésével, az évszakok váltakozásának követésével, tapasztalataik lerajzolásával ösztönözzük arra, hogy elgondolkodjanak olyan dolgokon, melyek kihangsúlyozzák, hogy mi a különleges abban, amit látnak. Mi végtelenül nagy és mi parányi, mi törékeny és mi végtelenül erős a természetben. Az ilyen történetek és megfigyelések csak akkor válnak világossá a gyermekek számára, ha azokat szívvel-lélekkel mondjuk el nekik, azaz ha megszemélyesítés által, képekben gazdagon az érzelmekhez szólnak. Ezáltal felfogják, hogy semmi sem értelmetlen vagy jelentéktelen a természetben. Ezek a tapasztalatok különösen fontosak, mivel felkészítenek arra a valóságos helyzetre, amelyben manapság nap mint nap találjuk magunkat. Evvel nemcsak megalapozzák a jövőt, hanem mintát is állítanak neki.

Javasolt témakörök:

A természet birodalmait, az elemeket, az évszakokat, a csillagokat úgy kell érzékeltetni, mintha saját maguk beszélnének. Ezen nem absztrakt történeteket értünk, hanem természetes meséket, melyek a dolgok lényegéről szólnak. Formájukat tekintve lehetnek példázatok, vagy természetről szóló legendák.

Várható eredmények:

A gyermekben alakuljon ki egy fokozott odafigyelés a természet dolgai iránt, melynek során megérthetik, hogy a természetben minden lénynek és folyamatnak jelentősége van.

TERMÉSZETRAJZ

A Waldorf-iskolák tantervének teljes felépítése mélységesen ökológiai jellegű. Az egésztől a részek felé haladó tanítási módszer maga is megerősíti ezt, és bátorítja a gyermekeket, hogy fejlődésük során megtartsák a legszélesebb rálátást a tanulmányaikban.

A különböző osztályokban biológiából felvetett témák szervesen beleillenek az egész iskolán végigvezető tantervbe, tudat alatt táplálva az egészen belüli egységérzetet.

1., 2. és 3. évfolyam

Az ezen osztályokat átható hangulat magában hordozza a biológiához tartozó összes témát. A gyermekek fejlődésének e szakaszai során kiválasztott történetek tükrözik a kisgyermekek és az élővilág folyamatosan változó kapcsolatát.

Az 1. és a 2. osztályban a történetek az átváltozás témakörével foglalkoznak, a béka királyfivá változik, a nádszálból előpattan a királykisasszony. Ezek a történetek lehetővé teszik, hogy a gyermekek megértsék az állatok nyelvét, és megismerjenek más lényeket - manókat, tündéreket -, akik titkokat őriznek és életet védenek. Az ilyen fantáziaelemek nem szeszélyes hóbort szüleményei, ezek alapozzák meg az állatok és növények közötti viszony komplexitásaival és útvesztőivel az egészséges érzületű kapcsolatot. Sőt a bioszféra rejtett tulajdonságaihoz is - amiket később, a felső tagozatban, a világos gondolkodás segítségével tanulmányoznak - közelebb visznek.

IDEGEN NYELVEK

Az óra elsősorban az adott idegen nyelven folyik. A tanár idegen nyelven köszön, búcsúzik, idegen nyelven való kérésre (esetleg versre, dalra) történik a padok hátrahúzása, kör képzése stb.

Az első osztály témái a gyermek közvetlen környezetéből erednek: emberi test, osztályterem, iskolaudvar, egyszerű cselekvések, szokások az osztályban. A megértést aktív mozgás, aktív részvétel segíti, történeteknél pedig képek. A történetek is a gyermek környezetéről, mindennapjairól szólnak. A szókincs, amit ilyen módon elsajátít, elsősorban passzív szókincs, az osztályteremhez, a társakhoz és a tanárhoz kötött.

A dalok, mondókák, játékok segítik a ritmus, dallam-, és hangzásvilág érzéki tapasztalását, artikulációs bázisának kiépítését.

ANGOL

Várható eredmények:

Ezen kívül tudnak egyszerű kérdésekre válaszolni, és néhány egyértelmű utasítás végrehajtására is képesek.

NÉMET

MOZGÁS ÉS TESTNEVELÉS

JÁTÉKOK, GIMNASZTIKA, SPORT

Célkitűzésünk az első évek során a játékokban lehetőséget nyújtani a gyermeknek, hogy a csoport biztonságát fokozatosan elhagyhassa, hogy kergethessék, és elválaszthassa magát a többiektől. Az izgalom és a megnyugvás ritmusa szintén fontos elem. A játékszabályok elegendő támasztékot nyújtanak ahhoz, hogy kereteiken belül a gyermekek annyit kockáztassanak, amennyire készen állnak és vállalkoznak. A tanár a kereteket szükség szerint tágíthatja vagy szűkítheti.

Az első és második osztályos testnevelés egy másik fontos eleme a ritmus, amely sokféleképpen áthatja egy osztály életét. Különösen fontosak: a szökdeléses játékok, az ugrókötél használata, amely egy rajtunk kívül álló erőt képvisel, amelynek ritmusát követni és érezni kell, a tapsjátékok, melyek a kéz koordinációját és a sorrendiséget iskolázzák, valamint a babzsákgyakorlatok, melyekben a gyermekek adogatják, dobják, elkapják a babzsákokat.

Ha dalok, versek és mondókák is kísérik az efféle gyakorlatokat, akkor a mozgás könnyed marad és a légzés ritmusával együtt halad. Az ilyen tevékenységek által a koordináció, a mozgékonyság, a térbeli orientáció, a ritmus, az utasítások követésének képessége és a növekvő magabiztosság gyakorlódik ki.

A következőkben a tanterv elemei és kulcsfontosságú gyakorlatai körvonalazódnak. A példaként említett gyakorlatok, játékok és azok variációinak részletes leírása megtalálható az ajánlott irodalomban. Ahol külön nem említjük, az általános szempontokat és célokat kifejtő részben az idézőjelek között szereplő szövegrészek, és a tartalomra vonatkozó részben szereplő játékok Kim Payne: Gyermekeink játékai c. könyvében találhatók meg. A Bothmer-gimnasztikai gyakorlatok Gróf Fritz von Bothmer, az első Waldorf iskola testnevelője által kidolgozott gyakorlatokra utalnak. Ezeket Bothmer Gymnastische Erziehung c. könyvében írja le.

SZABAD VALLÁSOKTATÁS

A Waldorf-iskolában a szülő dönthet afelől, hogy kívánja-e gyermekét vallásoktatásban részesíteni. Amennyiben igen, a tanulók abban a vallásoktatásban vesznek részt, amelyet szüleik választanak. Ha az iskola helyet tud adni, és időt tud biztosítani saját épületében és órarendjében, akkor a tanítás az iskola épületében történik. Ha erre nincs mód, a tanulók az iskolaépületen kívül részesülnek vallásoktatásban a különböző felekezetek által felajánlott helyen és időpontokban.

A Waldorf-iskola elsősorban a felekezeti vallásoktatásban nem részesülő gyermekek számára un. szabad vallásoktatást tart. A részvétel fakultatív. E tantárgy megjelenésének az az oka, hogy a Waldorf-iskola fontosnak tartja, hogy a tanuló valamiféle vallásoktatásban részt vegyen. A tanítás a Waldorf-iskola módszerei és embertani megfontolásai alapján történik, természetesen életkori sajátságokhoz alkalmazkodva, a horizontális és vertikális tantervbe szerves részeként. Ugyanúgy, ahogy az emberiség fejlődésének kezdetekor tudomány, művészet és vallás együtt jelent meg a történelem színpadán - ma sem jut érvényre az ember továbbhaladásának lehetősége vallásos érzések és az ehhez fűződő akarat nélkül.

Ilyen vallásos érzés-akarat az áhítat és csodálkozás, a tisztelet és odaadottság, melyek az iskoláskor előtti időszakban már erőteljesen kifejlődhetnek egy egészséges lelkületű családi és óvodai környezetben, mely pedagógiai tudatossággal teremt légkört a gyermek számára. Ezekre a magukkal hozott, legtöbbször spontán módon is a gyermekben élő "erényekre" építjük fel a vallásoktatás kezdeteit, felekezeti színezet nélkül, egyformán minden résztvevőre vonatkozóan.

1-4. évfolyam

KÉPZŐMŰVÉSZETEK

FESTÉS

Célok és feladatok:

Az első osztályos festő órák az érzékek iskolázásához a gyermek lelkét melengető, éltető módon járulnak hozzá. Színészleléskor egy, az érzékektől független elem is munkálkodik, vagyis a színek észlelése túlmutat az érzékek határain és a tárgyilagos, erkölcsi minőségek világába vezet. Az első osztályban az a cél, hogy megismerjük és jellemezzük a színek által felébresített „lélek-mozdulatokat." A gyermekek a festésen keresztül ismerik meg ezeket a lélek-mozdulatokat; jellemezni pedig akkor tanulják meg őket, amikor egy festőnap elteltével megbeszélik a képeket.

Az úgynevezett „színtörténetek" bevezetik a feladatokat és megszemélyesítik a színeket, valamint egymásra való hatásaikat (A szín-képeket, az életkornak megfelelő módon, az egész alsó tagozatban használhatjuk fantáziadús, ám mégis tárgyilagos hozzáállásként.)

Miután egy sor különböző színgyakorlattal bevezettük a színeket és a festés módszereit, elkezdhetünk az óra elbeszélő anyagához (a mesékhez, legendákhoz, fabulákhoz és mítoszokhoz) kapcsolódó képeket festeni. Ez érvényes minden osztályra elsőtől fölfelé. Kezdetben inkább arról van szó, hogy visszaadjuk egy-egy történet hangulatát, az erdő sűrű sötétjét, a tündér arany hajának, vagy a királyfi palástjának színét, később azonban fokozatosan megjelenhetnek a formák: növények és állatok, majd később az emberi formák is. Mindig arra törekedjünk, hogy az alakok magukból a színekből emelkedjenek ki, semmint hogy szemléletes körvonalak legyenek. Nem erőltetjük a perspektíva semmilyen formájának megjelenését egészen negyedik, ötödik osztályig, kivéve a legelemibb megnyilvánulásokat, ám a gyermekek szabadon kell, hogy megjelenítsék a képeket érzéseik szerint. Ez a folyamat jelen van az első négy osztály mindegyikében; a soron következő leírásokban nem ismételjük őket újra.

FORMARAJZ, RAJZ ÉS GRAFIKA

Célok és feladatok:

A rajzolás kiindulópontja az egyenes és a görbe vonal. A gyermekek szerezzenek tapasztalatot az egyenes vonalak és a görbék közti jellemző különbségről rajzoláson keresztül is, miután előzőleg már felfedezték jellemzőiket úgy, hogy egész testükkel mozogtak a térben. Az egyenes vonal egyértelmű iránya összpontosítást követel és azt, hogy az akaratnak a gondolkodás mutasson utat. A dinamikus, vándorló görbe vonal, melynek pontos céliránya nincs, helyet ad az egyéni variációknak; az akaratot az érzés irányítja. Miután a gyermekek biztonságra tettek szert a vonalrajzolásban, az első osztály fő elemei a szimmetrikus forma és a formakiegészítés lesznek. A formarajz előkészíti az írás bevezetését.

Javasolt témakörök:

Az írás bevezetését gyakran egy formarajz epocha előzi meg. Felváltva gyakoroljuk az egyenes és görbe vonalakat, különböző méretekben és formákban. Ezáltal kifejlődhetnek az első osztályban szükséges alapvető formák.

MESTERSÉGEK

KÉZIMUNKA

Célok és feladatok:

Az első osztályban a játékból a munkába való átmenet mesehangulaton keresztül történjék. Az év elején fontos, hogy minden órán készüljön egy konkrét munka, amely a következő feladatok megalapozását szolgálja. (pl. kötözés, csomózás, fonás, gombolyítás stb.)

A fő téma a kötés, mely fejleszti mindkét kéz mozgékonyságát és a róluk való tudatosságot, másrészt felébreszti és serkenti a gyermekek mentális erőit. Ajánlott, hogy az év rendjében ez egybeessék a betűtanulás időszakával. Ahhoz, hogy a tanulás belső tapasztalattá váljék, az egész éves tevékenység során fontos a tapintás érzékének állandó fejlesztése, különféle anyagminőségek és technikák megismerése nyomán.

Cél, hogy a gyermekek a gyakorlati életben hasznosítható tudás felé induljanak el. Ebben az időszakban a tevékenységek érzéseiket igyekeznek megszólítani, az akarat fejlesztése pedig szociális és érzelmi téren válik meghatározóvá fejlődésükben.

ZENE

Célok és feladatok:

Az iskola első éveit, az óvodához hasonlóan, a „kvinthangulat" hatja át. Mégis változás az, hogy az iskolában már elvárásként jelenik meg a gyerekek felé, hogy a zenei tevékenységekbe mindnyájan bekapcsolódjanak, tehát éberebb jelenlétre van szükségük.

Az odaillő mesék, történetek megteremtik a hangulatot a zene hallgatásához és átéléséhez, illetve segítik egy-egy hangszer bemutatását és az irántuk való tisztelet felébresztését.

A "kvinthangulat" egyik legfontosabb jellemzője a lélegzés minősége. Annak, hogy a gyerekek váltakozva hol maguk zenélnek, hol hallgatókká válnak ébresztő, harmonizáló hatása van a lelkükre.

Éneklés és mozgás még együtt járnak ebben az életkorban. A gyerekek csak a külső mozgás segítségével képesek egyfajta belső csendet, nyugalmat átélni, amire a zene befogadásához és műveléséhez is szükségük van.

Az első osztályokban a legfontosabb hangszer az emberi hang. Az éneklés mellett olyan egyszerű technikájú hangszereket ismertetünk meg a gyerekekkel, melyek sokféleségükben is egy egész (az ember egész lénye) érzetét próbálják táplálni a tanulókban. Ezeket a hangszereket minden gyerek használja, néha egy időben, néha kisebb csoportokban, illetve egyenként is. A hangszerekről az alábbiakban még konkrétabban is írunk.

Javasolt témakörök:

EURITMIA

Célok és feladatok:

A tanítást a mesehangulat hatja át. A mesék képeivel belső átélésből jelennek meg a térbeli formák. A mozdulatok teljesen az utánzásra épülnek. A zene csak kíséri a mozgást, hangulati aláfestést biztosít. Fontos, hogy minél több térbeli formát gyakoroljanak a gyerekek a zene segítségével.