Milyen gyerekeket vesznek fel Waldorf iskolába?
A Waldorf iskolák alapvetően minden gyermek számára nyitva állnak - vallástól, bőrszíntől, nemtől és a szülők anyagi helyzetétől függetlenül. Részletes információs szülői estek után minden gyermek egy játékos, az iskolaérettséget vizsgáló felvételin vesz részt az iskolában. Esetenként magasabb évfolyamokra is felveszünk más iskolákból érkezőket.
Ki volt Rudolf Steiner, és mi köze van a Waldorf pedagógiához?
Rudolf Steiner alapította az első Waldorf-iskolát 1919-ben, Stuttgartban. Az ötlet Emil Molttól, a Waldorf Astoria cigarettagyár haladó szellemű és szociálisan érzékeny tulajdonosától származott, aki iskolát akart létrehozni a nála dolgozó munkások gyermekei számára. A Waldorf-pedagógia tartalma és módszertana Rudolf Steinernek a gyermekek és fiatalok fejlődésének törvényszerűségeire vonatkozó felismerésein alapul. Rudolf Steiner szellemtudományi kutatásai a pedagógia mellett a biodinamikus mezőgazdaság, a művészet és az orvostudomány területére is hatással voltak.
Ahhoz, hogy egy gyermek meg tudjon felelni a Waldorf iskolában, mindenképpen tehetségesnek kell lennie zenében vagy képzőművészetekben?
Nem, a Waldorf iskola mindenféle irányú tehetségnek teret ad. Amikor a Waldorf iskolában a gyerekek festenek, rajzolnak, agyagoznak vagy faragnak, akkor az nem annyira az eredményről, mint inkább a folyamatról szól. Ezeken a folyamatokon keresztül a gyerekek és fiatalok sokféle - magán a művészi tevekénységen túlmutató - képessége bontakozhat ki. A Waldorf iskolában tanító tanárok arra törekszenek, hogy diákjaik értelmi és alkotó képességeinek, egész személyiségének fejlesztése egyensúlyban legyen.
Igaz, hogy többnyire tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek mennek Waldorf iskolába?
Nem, egyáltalán nem. Az osztálytanítók a részképesség zavarokkal vagy magatartásproblémákkal küzdő gyermekek felvételénél figyelembe veszik az egész osztályközösség érdekeit, és azt is, hogy ezek a gyermekek megkapják a haladásukhoz szükséges speciális fejlesztést. Egyébként a Waldorf iskolákban - ugyanúgy, ahogy az állami iskolákban is - különböző adottságokkal rendelkező gyerekek tanulnak, csak itt az intellektuális képességek mellett egyenlő súllyal foglalkozunk a szociális érzékenység és a kézügyesség fejlesztésével is.
Igaz, hogy a Waldorf iskolákban nincs osztályzás és bukás?
Bár a Waldorf iskolák lemondanak az osztályzásról, a tanárok természetesen kijavítják a diákok munkáit. Nem elégszenek meg azonban száraz számjegyekkel, hanem egyéni értékelést fogalmaznak meg. A bizonyítványban részletesen kitérnek a tanulók személyiségének fejlődésére és tanulmányi haladására. A Waldorf pedagógiában a gyermekek és fiatalok fejlődési szakaszai az irányadók. Ezért nem a tudás foka, hanem a fejlődés összképe a döntő. A tanulók az elsőtől a tizenkettedik osztályig lehetőleg ugyanabban az osztályközösségben maradnak, még akkor is, ha teljesítményük időnként elmarad a többiekétől. Senki nem bukik meg.
Nincs osztályzás és bukás - egyáltalán mi motiválja a gyerekeket tanulásra?
Mivel a Waldorf iskolában a tanítás a tanulók mindenkori fejlődési szakaszaihoz igazodik, és a gyakorlatban is életközeliségre törekszik, ez a probléma csak ritkán jelentkezik. A fejlődés alapja nem a teljesítménykényszer, hanem az egészséges motiváció.
Drága a Waldorf iskola?
Annak ellenére, hogy a Waldorf iskolák bizonyítottan jobban gazdálkodnak, mint az állami iskolák, mégis a szülői hozzájárulások összegére vannak rászorulva. Ugyan fennáll a szabad iskolaválasztás lehetősége, a privát iskolák állami szubvenciói lényegesen alacsonyabbak, mint az állami iskoláknak nyújtott támogatás. Miután a szülői megbeszélések alatt az iskola szükségletei tisztázásra kerülnek, a szülői hozzájárulás összegének megállapítása egyrészről az iskola működéséhez szükséges összegtől, a másik oldalról viszont a szülők egyéni pénzügyi lehetőségeinek figyelembevételétől függ.
A Waldorf pedagógia nem csak hitegetés, mely túl szépnek mutatja a világot? Megbirkóznak később az itt végzett diákok a rideg valósággal?
Németországban, ahol csaknem száz éve működnek Waldorf iskolák, a gyakorlat azt mutatja, hogy a Waldorf diákokat kimondottan nagyra becsülik a felsőoktatási intézmények. Egy olyan iskolában, amely nem csak az intellektuális képességeket veszi igénybe, az első iskolai naptól kezdve kifejlődhetnek olyan kulcsfontosságú minőségek, mint pl. csoportmunkára való készség, kreativitás és a folyamatokban való gondolkodás képessége. A Waldorf diákok sikeresek a továbbtanulásban és a legkülönbözőbb szakmákban.
A Waldorf iskolákat „szabad iskoláknak” nevezik. Ez azt jelenti, hogy a gyerekeket szabadosan (szigorúság és szabályok nélkül) nevelik?
Nem, éppen ellenkezőleg. A Waldorf tanárok az alsó tagozaton egy „szeretetteljes tekintélyre” alapuló viszonyt építenek fel a tanulókkal. A gyerekek keresik a határaikat. Csak akkor érzik magukat biztonságban és élik meg magukat önálló személyiségként, ha megtapasztalják határaikat a felnőttektől. Az iskolai évek folyamán a tanár-diák viszony a felnövekvő gyermekek fejlődésével együtt változik.
Miért ugyanaz a tanár az első nyolc iskolaévben a gyerekek osztálytanítója?
A gyermekek olyan közösségben bontakozhatnak ki egészségesen, amelyet állandóság és ritmus határoz meg. Hogy ebben megbízható támasz legyen számukra, egy Waldorf oszálytanító az osztályát lehetőleg nyolc éven keresztül kíséri a főoktatáson, amely az iskolai nap első két óráját foglalja magában, epochális tanítás formájában. Eközben nagyon alaposan megismeri a tanítványait, építhet individuális erősségeikre és gyengeségeikre.
Képes egy tanár minden tantárgyat szakképzetten tanítani?
A Waldorf iskolákban tanító tanárok külön képzésen vesznek részt, amely nappali vagy posztgraduális formában a Waldorf iskolai tanítás különleges feladataira készíti fel őket. Az alsó- és középtagozaton a Waldorf iskolákban elsősorban nem pusztán a minél nagyobb tárgyi tudás felhalmozása a cél, hanem az, hogy a tanulók élő kapcsolatot alakítsanak ki azzal, amit tanulnak, amik ők, és amit a világban megélnek. Így a tanulás örömet szerezhet – egy életen keresztül.
Mi az az epochális tanítás?
Az iskolai nap első két órájában a Waldorf-tanítók egy tantárgyi területtel foglalkoznak több héten keresztül, azaz epochákban. Így pl. a tanulóknak három héten keresztül minden nap történelem órájuk van, azután újra három héten keresztül napi két óra matematika stb. Így sokkal intenzívebben összekapcsolódhatnak egy-egy területtel. Az olyan alap-készségeket, mint a számolás vagy az írás a tanulók az epochális órákon túlmenően folyamatosan szakórákon is gyakorolják.
Tulajdonképpen miben különböznek a Waldorf-iskolák a többi iskolától?
A Waldorf-iskolák egyenletesen akarják fejleszteni a gyermekekben és fiatalokban az értelmi, kreatív, művészi, gyakorlati és szociális képességeket. A tanulók első osztálytól kezdve két idegen nyelvet tanulnak. A fiúk és a lányok közösen kötnek, varrnak és szabnak a kézimunka órákon, és fűrészelnek, kalapálnak és reszelnek a kézműves órákon. Az osztályok minden tanév végén előadnak egy színdarabot, és a 8. osztályos diákok az éves munka keretében elmélyülten foglalkoznak egy-egy választott témával elméletben és gyakorlatban. A kertművelés és az euritmia is a tanítás szerves része.
Van világnézeti oktatás a Waldorf iskolában?
A Waldorf iskola nem kötődik egyetlen valláshoz sem. Eleinte a szülők döntik el, melyik felekezet vallásoktatásában részesüljön a gyermek, később a fiatalok maguk döntenek erről. Rudolf Steiner szellemtudományi megismerései semelyik évfolyamon nem képezik a tananyag részét.
Mire való az euritmia?
Az euritmia egy mozgásművészet, amely a Waldorf-iskolában, mint tantárgy minden évfolyamon megjelenik. Ellentétben a gimnasztikai-, pantomim- vagy táncmozdulatokkal, amelyek teljesen szabadon alakíthatók, az euritmiában minden beszédhangnak és minden zenei hangnak megfelel egy-egy külön mozdulat. A beszéd euritmiában pl. a tanulók azt ábrázolják, ami egy versben a hangokon keresztül él, és a zenei euritmiában azt, ami egy dallam zenei hangközeiben él.
A természettudományok is játszanak valamilyen szerepet a Waldorf iskolákban? És mi a helyzet a számítógép használatával?
A Waldorf-iskolákban a természettudományos tantárgyak ugyanolyan súllyal vannak jelen, mint bármely más tantárgy. Az informatika a felső tagozaton fontos tantárgy. A tanárok azonban hangsúlyt fektetnek arra, hogy mielőtt a gyerekek megismerkednek a virtuális világgal, megismerjék a természeti világot, és azon keresztül fejlesszék szociális és alkotó képességeiket. A felső tagozaton a Waldorf-iskolások számára is magától értetődő a számítógéppel való munka.