Fejlődési jellegzetességek
A gyermek ebben az életkorban, koránál fogva, mozgásában bizonyos könnyedségre és kecsességre tesz szert. A koordinált, kiegyensúlyozott és harmonikus mozgás kulcsfontosságú ebben a fejlődési fázisban. Lelki fejlődésükre jellemző, hogy tovább erősödik az én és a világ megkülönböztetése, növekedni kezd az egyéni "akarati" tényező, megerősödik az 'Én'-tudat, szociális szinten pedig erőteljes csoportdinamika érvényesül az osztályon belül, noha saját egójuk még meglehetősen kialakulatlan. Értelmi fejlődésüket az jellemzi, hogy jobban felfogják már a kérdések, jelenségek reális, racionális vonatkozásait. A képi elem a gondolkodás folyamatában továbbra is fontos szerepet játszik a gyermekek tudatában, de kezdetét veszi az a folyamat, amikor a fogalmak alkotása és megértése már nem annyira egyénített képek és gondolatképek alkotásán alapul, hanem azon, hogy képesek tiszta, tényszerű, érzésektől mentes fogalmakat felfogni.
Azáltal, hogy növekszik az emlékezőtehetségük, kialakul időérzékük is. A memória teszi lehetővé, hogy visszatekintsenek a múltba, és megtervezzék a jövőt, s ha ezt az érzések elmélyülése is kíséri, akkor mindez a tudatosság és a felelősségérzet megerősödését eredményezi.
Intellektuális és morális értelemben a gyermek megérett új kihívásokra. Számolásban és írás-olvasásban az alapokat letették már tízéves korukig. Ebben az életkorban ragadható meg talán az egyéni felelősség érzetének kialakítása, a "jó és rossz" megkülönböztetésének racionális képessége.
Ez az év jelzi a gyermekkor és a pubertás közötti fordulópontot. Olyan szintet képesek elérni, amiről nem is álmodtak volna. Teljesen azonosulnak munkáikkal, időt töltenek azzal, hogy kidíszítsék, tökéletesítsék. Ötödikben gyakran büszkék munkájukra, szemben az előző évvel, amikor inkább lekicsinylően nyilatkoztak róla.
Az év vége felé érzékelhető a tanulók növekvő intellektuális képessége. Egy újabb leválás van kialakulóban, ami magával vonja a kritikai szellem növekedését is. A harmónia elvész, hogy majd újra megtalálhassák a felső tagozat vége felé.
Célok és célkitűzések
Ennek az évnek az a feladata, hogy átmenetet teremtsünk a mítoszból a történelembe, miközben megvizsgáljuk ennek kihatását az egyénre. A gyerekeknek tudatosabbá kell tenni az élet és a környezet kölcsönös egymásra hatását, amire a botanika tanulmányozása a legalkalmasabb. Különös hangsúllyal jelenik meg az eredeti olimpiai eszmény, melyben a csoportkülönbségek egy nagyobb egésznek rendelődnek alá, és amelyben a szépség legalább olyan fontos értéknek számít, mint a gyorsaság és a távolság. A gyermekek memóriáját például idegen szavak tanulásával kell fejleszteni, vagy földrajzi területek vizuális felidézésével, térkép segítségével.
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Beszéd és figyelem
Az 5. osztályos diákok nyitottsága lehetővé teszi, hogy a tanárok mindenféle szöveget választhassanak a közös és egyéni versmondáshoz, beszédgyakorlatokhoz. Ezen kívül a történelemepochákon az ókori kultúrákból származó szövegrészletek mondása is lehetővé teszi a nyelvi készségek fejlesztését, mint például a Bhagavad-gítá, a Mahabharata, a sumér, akkád és egyiptomi himnuszok, imák. A távoli időkből és helyekről származó irodalom segíti a diákokat, hogy tisztelettel nézzenek, és nyitottá váljanak más népek és kultúrák felé.
A gyermekek egyre objektívebb, sokoldalúbb leírásokkal próbálkoznak. Egy növény leírása vagy egy táj hangulatának a lefestése lehet egy önálló munka témája.
Elbeszélő tartalom
A történtetek és az olvasmányanyag az ókori keleti kultúrákból származnak (Krisna és Arjuna hindu legendái, Gilgámes története, egyiptomi és görög mitológia).
Ebben az osztályban az irodalom, mint önálló epocha jelenik meg. Javasolt témakör Petőfi Sándor János vitéze, a költő életrajza, kiegészítve a korosztálynak megfelelő költeményekkel (Alföld, Tisza, Szeptember végén, Pató Pál úr, Falu végén kurta kocsma, Szülőföldemen, Anyám tyúkja...).
Írás és olvasás
Az 5. osztálytól a gyermekek olvasási szokásait az ajánlott olvasmányokkal erőteljesen alakíthatjuk. Nyárra a gyermekek kaphatnak egy könyvlistát, amely segíti őket olvasmányaik kiválasztásában. Az általuk kiválasztott könyvet önállóan fel is dolgozhatják: vázlatot készíthetnek, kérdéseket fogalmazhatnak meg, ajánlást írhatnak mások számára, életrajzi kutatásokat végezhetnek... Ebben az évben egyre gyakrabban írnak önálló fogalmazásokat is, amelyek szorosan kapcsolódnak a főoktatás témáihoz (földrajz, növénytan, geometria...). Elsősorban olyan témák kerülnek megfogalmazásra, amelyek világos leírást és jellemzést igényelnek.
Az osztálykirándulásokhoz hasonló események információgyűjtésre, különböző stílusú levelek megírására biztosítanak alkalmat. Ennek elsődleges célja, hogy a gyerekek megtanulják világosan kifejezni a szándékaikat és kívánságaikat.
Nyelvtan
A főoktatás során a másolást felváltja a tananyag diktálás utáni leírása. Ez nagymértékben elősegíti a helyesírás készségének fejlődését.
A nyelvtantanításban a hangsúly a nyelv szóbeli és írásbeli használatán van, és elsősorban nem a szabályok megfogalmazásán: előbb a gyermekeknek fel kell fedezniük a jelenséget, mielőtt azokat megneveznék, minősítenék, és definícióként megfogalmaznák.
Ebben az életkorban a gyerekeknek különbséget kell tenniük saját és mások véleménye között. Ez a különbségtételt gyakorolják írásban is az idézőjelek helyes használatával. Figyelniük kell arra, hogy pontosan megfigyeljék és megismételjék mások mondanivalóját. Eközben a gyerekek egyértelmű különbséget fedeznek fel aközött, amit saját maguk láttak vagy gondolnak, és aközött, amit mástól hallottak. Ezen a területen lehet elmélyíteni mindazt, amit a központozásról idáig elsajátítottak
(a vessző, az idézőjel, a kettőspont, a pontos vessző, a kötőjel és a zárójel használatát).
Az 5. osztály nyelvtani témája még az igeidők és igemódok rendszerének átlátása és helyes használata; a névmásokat és a kötőszavakat tartalmazó mondatok minőségének megvizsgálása és a melléknévfokozás is. A névelők és a névutók helyének és szerepének meghatározása is ebben az évben történik.
Javasolt témakörök:
Beszéd és figyelem
- versek, szövegrészletek az ókori Kelet irodalmából (Bhagavad-gítá, Mahabharata, védák, sumér, akkád és egyiptomi himnuszok és imák
- időmértékes versek
- Petőfi Sándor versei, részletek a János vitézből
- szóbeli leírás, egy növény bemutatása vagy egy táj hangulatának megfogalmazása
Elbeszélő tartalom
- történetek és olvasmányanyag az ókori keleti kultúrákból: Krisna és Arjuna hindu legendái, Gilgames sumér legendái, egyiptomi
- görög mitológia
- Petőfi Sándor életrajza, a János vitéz közös feldolgozása kiegészítve ennek az életkornak megfelelő költeményekkel
Írás és olvasás
- a helyesírás fejlesztése diktálás utáni leírással
- leírás és jellemzés írása a főoktatás témáiban
- ajánlott olvasmányok olvasása és bemutatása, a szereplők jellemzése, annak megfogalmazása, hogy miért tetszett a könyv, miért ajánlják olvasásra másoknak
Nyelvtan
- idézés, az idézőjel és a gondolatjel használata
- névmások, kötőszavak, melléknévfokozás, a névelő és a névutó használata
- az igeidők és igemódok rendszere és helyes használata az alany, az állítmány és a tárgy bevezetése
- a vesszők használata, az idézőjel, a kettőspont, pontosvessző, kötőjel és zárójel a központozásban
Dráma
- osztálydarab a keleti vagy a görög mítoszok, vagy a görög történelem kapcsán
- színdarab Petőfi Sándor műveiből
Ajánlott szépirodalom:
Indiai regék; Rámájana, Mahábhárata; Védikus himnuszok; Pancsatantra; Bain: A hajnal leánya (hindu elbeszélés); Buddha élete; Egyiptomi teremtésmítoszok; Görög regék; Homérosz: Iliász, Odüsszeia (eredeti és próza is),
Fekete István: Tüskevár; Hegedűs Géza: Az írnok és a fáraó, A milétoszi hajós; Burnett: A titkos kert; Verne regények; Mark Twain regények; Ifj Gaál Mózes: A nyár szigetén; Ransome: Fecskék és Fruskák, Galambposta, Téli szünidő, Fecskevölgy; Cooper: Nagy indiánkönyv
Várható eredmények:
Beszéd és figyelem:
- A gyermekek ebben az évben is szerepelnek az osztálydarabban.
- A korábbi években tanultakat folytatva összetett koncentrációs gyakorlatokat végeznek.
- Beszédben, versmondásban tudatosan alkalmazzák a helyes légzés, helyes ejtés szabályait.
- A ritmusnak megfelelően tudnak időmértékes és ütemhangsúlyos verseket szavalni.
- Képesek választékosan kifejezni magukat szóban, a téma stílusához illő szókinccsel.
- Versek, szövegek mondásában különböző érzelmi állapotokat tudnak érzékeltetni.
- Megtanulják az ige, főnév és melléknév definiálása mellett a leggyakoribb szófajok jellemzőit.
Írás és olvasás:
- A gyermekek jártasságot szereznek a magán és a hivatalos levél írásában.
- Elemi fokon, szabatos kifejezésre képesek többféle írásbeli műfajban (elbeszélés, leírás, jellemzés).
- Egy-egy ismeretlen szó jelentését ki tudják találni a szövegösszefüggésből.
- Diktálás után pontosan le tudnak írni egyszerű szövegeket.
- Különböző stílusú könyveket olvasnak önállóan és tartalmukat szóban össze tudják foglalni.
Nyelvtan:
- Több rendhagyó helyesírású szót ismernek, és használnak.
- A mássalhangzó törvényeket a gyakorlatból eredően tudják alkalmazni.
- Felismerik a mondatban az alanyt, az állítmányt és a tárgyat.
MATEMATIKA
Javasolt témakörök:
- A fejszámolás állandó gyakorlása.
- Ismétlés: a négy alapművelet végzése természetes számokkal.
- A négy alapművelet összekapcsolása.
- Két szám közös osztói, közös többszörösei.
- Számolás törtekkel: bővítés és egyszerűsítés (a nevező prímtényezőkre bontása).
- Törtek ábrázolása és összehasonlítása. Azonos és különböző nevezőjű törtek összehasonlítása.
- A tizedes törtek bevezetése.
- Számolás tizedes törtekkel. A törtszámítás begyakorlása.
- A helyi érték táblázat - ritmikusan, mozgásszerűen és minőségileg bevezetve.
- A tizedes tört és a helyi érték kapcsolata.
- Mértékegységek, mint tizedes törtek.
- A szabadkézi geometria elvezet a mértani alakzatokhoz. Kör, négyzet, háromszög, egyenlő oldalú és egyenlő szárú háromszög, a derékszögű háromszög. Színezéssel és fantáziával különféle minták érhetők el. A gyermekek kiszínezik ezeket a - sokszor virágszerű - formákat, így szembetűnő kapcsolatot létesíthetnek az ötödik osztályos növénytanepochával.
Várható eredmények:
- Az írásbeli szorzást, osztást többjegyű számokkal megbízhatóan végzik.
- A gyermekek ismerik a prím és összetett számokat, a prímtényezős felbontást, a közös osztó és közös többszörös fogalmát.
- Képesek összehasonlítani a törteket.
- A négy alapműveletet törtek körében képesek elvégezni.
- Ismerik a számok tizedes tört alakját.
TÖRTÉNELEM
Célok és feladatok:
Az ötödik osztályban az ősi India, Perzsia, Mezopotámia és Egyiptom kultúrájával ismerkednek meg a tanulók. Semmi sem mond ellent annak, bár ritkán fordul elő, hogy a tananyagba bekerüljön az ókori Kína, vagy Közép- és Dél-Amerika kultúrája is. Ezt követően a görög mitológián keresztül, Homérosz idejétől Nagy Sándor koráig tanítjuk a görög történelmet. A keleti népek és a görögök történelme és kultúrája alkalmat ad arra, hogy a gyermekeket megismertessük az első, valóságos történelmi fogalmakkal. A tanulók egyre figyelmesebbek, érdeklődőbbek a világ iránt, egyre jobban belehelyezkednek az őket körülvevő valóságba. Hasonló utat járnak be, mint az ősi kultúrák népei, melyeknek fokozatosan otthonukká vált a föld. A tanulók élményszerűen, képi úton tapasztalják meg, mennyire eltérőek az ókori nagy kultúrkorszakok. Megfigyelhetik, hogy a földrajzi környezet és az akkori éghajlat mennyiben befolyásolta egy adott társadalmi kultúra kialakulását. Sok érdekes példát hallanak arról, hogyan alapozták meg a régmúlt idők a mai kultúránkat. Felébresztjük bennük azt az érzést, hogy a föld népei együtt bontják ki az emberi civilizáció virágát, melyben minden kultúrának megvan a maga sajátossága, szerepe, ugyanakkor mindegyik hozzátartozik a történelem folyamatához, és szorosan kapcsolódik a jelen kultúrához is. Így a fiatalok látóköre nem zárul le saját földrajzi határaiknál, éppen ellenkezőleg, megértik az emberiség egyes kultúráinak egymással való kapcsolatát. A tanulók az egyes kulturális korszakokból származó szövegeket kórusban mondják, és a történelmi témákhoz kapcsolódó énekeket énekelnek. A görög történelem időszakában megismerkednek a görög nyelvvel és írással. Az euritmia- és a tornaórákon végzett mozgások is erősen kapcsolódnak a tananyaghoz. Az írás kezdeteinek időszakáról ékírás, vagy hieroglifák írása segíti a róluk szerzett ismeret elmélyítését.
A történelmi események elbeszélése és leírása által szóbeli és írásbeli kifejezőképességük fejlődik. A témákhoz kapcsolódó rajzolás, festés, agyagból való modellezés, a színdarabok, a történelmi szituációk eljátszása a régmúlt eseményeinek, élethelyzeteinek mélyebb átélését szolgálják.
Javasolt témakörök:
Az ókori Kelet világa
- Az indiai Védák, az indiai mitológia. (Upanishad és Bhagavad-gítá).
- A kasztrendszerek kialakulása, a kasztok élete.
- Krisna gyermekkora, Krisna és Arjuna.
- A hindu vallás fejlődésének bemutatásához Buddha élete. (Bár egy teljesen eltérő történelmi korszakhoz tartozik.)
Az ősi perzsa kultúra: a letelepülő közösségek fejlődése, a földművelés és az állattenyésztés kezdetei, Zarathustra élete, szövegek az Avestából.
- Mezopotámia városi kultúrái, a Gilgames-eposz, ékírás, zikkurátok, Hammurabbi törvényei.
- Az ősi egyiptomi mitológia motívumai, példák az egyiptomi kultúra nagy vívmányaira: piramisok, királysírok, öntözőrendszerek, hieroglifák, az állam kialakulása.
- A Nílus völgyének földrajza hogyan hatott az egyiptomiak életről és halálról alkotott elképzeléseire.
Az ókori görögök életéből
- Történetek az Iliászból és az Odüsszeiából.
- A görög poliszok felemelkedése (Spárta, Athén - különbségek.).
- A perzsa háborúk eseményei és hősei.
- Periklész kora, művészetek, tudományok, életképek,
- Nagy Sándor és a görög kultúra elterjedése.
További javaslatok:
- Közép- és Dél-Amerika ősi indián kultúrái;
- Az ókori Kína.
Várható eredmények:
- A gyermek kezdi megkülönböztetni a régmúltat, múltat és a jelent.
- A tanult történelmi eseményeket időrendbe tudja állítani.
- Képes megnevezni az események helyszíneit, és azokat a térképen megkeresni.
- Képes társaival történelmi szituációk eljátszására, megjelenítésére.
- A történeti anyagot meg tudja jegyezni a tanár elbeszélése alapján, a történelmi személyiségeket röviden jellemezni tudja.
- A megismert történelmi fogalmakat alkalmazni tudja élőbeszédben.
- Rajzot, festményt, modellt tud készíteni történelmi eseményről, helyszínről, élethelyzetről.
- Tanult történelmi eseményekre jellemző vonásokat ki tud emelni képben.
- A tanultakat képes kiegészíteni a gyermekirodalomból származó információkkal.
- Tájékozódni tud a gyermekkönyvtárban.
FÖLDRAJZ
Célok és feladatok:
A gyermekkoruk középső periódusában lévő gyermekek számára szóló földrajztanítás megkívánja, hogy tapasztalatokon és élményeken alapuló tényekkel ismertessük meg őket. A gyermekeknek meg kell ismerniük a világ egy darabkáját, de oly módon, hogy az ismeretekhez érzések is kapcsolódjanak. Ennek során az oksági összefüggéseknek még a háttérben kell maradniuk. Hazánk vidékeiről és tájairól kell egy válogatást összeállítani. Lényeges, hogy a 4. osztályban a környezetismeret tanítása során megkezdett gazdasági és infrastrukturális ismeretanyagot más vidékekre is ki kell terjeszteni.
Javasolt témakörök:
A gyerekeket „felfedező utakra" lehet vinni közvetlen lakóhelyük közelében lévő folyók mentén.
- Élet és gazdaság a hegységben, a dombvidéken és az alföldön.
- Bányászat és más iparágak.
- A térképrajzolás folytatása, falitérképek, atlaszok használata.
- Gazdasági és földrajzi kapcsolatok hazánk és a környező országok között, kiemelve a kölcsönös egymásrautaltságot.
- Hazánk vagy nagyobb régiók (Kárpát-medence) területi és fizikai földrajza.
Várható eredmények:
- A gyermek ismerje hazánk és a Kárpát-medence főbb tájait és azok jellegzetességeit.
- Tudjon kapcsolatot teremteni a táj adottságai, az ottani mezőgazdaság, ipar és kultúra között.
- Ismerje és használja Földrajzi Atlaszát.
BIOLÓGIA
Célok és feladatok:
Ekkor a pubertás viszonylag nyugalmas időszakát élik át a gyermekek az ezt követő kamaszkor viharai előtt. Ez megfelelő időszak a növények tanulmányozásához, melyek növekedése és mozgásai a formák, a megnyilvánulások és a színek nyugodt szépségét sugározzák. A tisztelet, a hála és a fontosság érzésének át kell hatnia ezt az epochát, és el kell mélyülnie a Föld, mint élő szervezet iránti fogékonyságnak is.
Mindegyik növényt a tájjal, a talajjal és a klímával összefüggésben kell vizsgálni. Egy cserépben lévő növény, vagy ami még rosszabb, egy kivágott és mikroszkóp alatt vizsgált növény az elszigeteltségről és a darabokra szakadásról árulkodik, ilyen típusú vizsgálatokat csak a felső tagozatban végzünk. Ebben az életkorban a gyermekeknek a Földet borító növényzet sokféle formáját kell tisztelettel figyelniük, tipikus növényfajok gesztusait, a rovarokkal és a talajjal való kapcsolatukat, és a magból virággá fejlődésüket, terméshozatalukat. Amíg a növények megfigyelése, megnevezése fontos mozzanat, addig a fajok bármiféle szisztematikus meghatározása átvágja azt a meleg barátságosságot, amelyet a környékbeli fák és virágok megismerése teremtett. A növény részeinek elnevezéseit is megtaníthatjuk, ennek során azonban az 5. osztály érdeklődése szempontjából hasznos a gyökér és a szár, a levél és a virág, a mag és a gyümölcs (termés) polaritására és kontrasztjára helyezni a hangsúlyt.
A növények tanulmányozása csendet, nyugalmat, pontos megfigyelést, a növekedési mozgás észleléséhez való érzéket, és az alakváltozások és a szervek átalakulásának helyes megítélését igényli. Goethe növényekről szóló tanulmányai, valamint az ugyanazt az irányt követő jelenlegi kutatások az anyagok gazdag tárházát kínálják ahhoz, hogy a gyermekeket ilyen holisztikus megközelítés felé vezessük.
Javasolt témakörök:
- Ismerős helyi tájak és az ott honos növényfajták bemutatása. Lényeges, hogy a gyermekek megtanulják a környéken fellelhető növények és fák közkeletű elnevezéseit.
- A Föld különböző régióinak kontrasztja: sivatagi, erdei és tundra növényzet. A sarkvidéktől az egyenlítő felé, illetve a trópusokon a hegy tetejétől lefelé történő haladási irány hasonlóságai.
- Néhány fontos növényfajtát (pl. gombák, zuzmók, mohák, páfrányok) a virágos növényekhez viszonyítva sokkal inkább a forma gesztusaiként vizsgálunk, semmint részletes összehasonlításokat és evolúciós megfontolásokat tennénk ezekkel kapcsolatban.
- Magok csírázásának és a növény növekedésének megfigyelése, most is nagyobb súlyt helyezve a formára és a megnyilvánulásra, mint a technikai részletekre.
- A gyökér, a szár, a levél és a virág fogalmait a különböző növényeknél fellépő polaritásokon keresztül alkotjuk meg.
- A fák, mint a növények és az állatok együttélésének helye; kapcsolatuk az időjárással, a talajjal és a tájjal. Faiskola telepítése, amelyet a következő iskolaévekben is gondozni kell, és amely a facsemeték megfelelő helyre történő kiültetésében csúcsosodik ki. Ez hosszú távú program lehet. (l. felső tagozatos gyakorlatok)
Ami itt elkezdődik, az folytatható a 6., a 7. és a 8. osztályban, természetesen és gyakorlatiasan kapcsolódva a kertépítés tantervével. A földrajz és az ásványtan szintén tartogat lehetőségeket. A rendre visszatérő állattanepochához hasonlóan a növények kiválasztásának szempontjai és a tanítási módszer a 8. osztály közeledtével az egyre kauzálisabb gondolkodásmódhoz igazodik.
Állattan
A 4. osztályos metodika szerint számtalan állatcsoport tanulmányozható részletesebben, megmutatva, hogy egyetlen csoporton belül is előfordulnak specializálódásként polaritások. Ezek lehetnek:
A madarak
- Ragadozó madarak kimagaslóan jó látással és hallással, úgymint a sasok, ölyvek, sólymok, vércsék és a baglyok.
- Dögevők, úgymint keselyűk és hollófélék.
- Énekesmadarak.
- Vízimadarak: hattyúk, libák, kacsák; tengeri madarak, úgymint albatroszok, sirályok, viharmadarak, kormoránok; gázlómadarak, úgymint csigaforgató madarak, gémek; pingvinek és bukómadarak.
- Földi madarak, úgymint tyúkok, strucc, emu.
A ragadozók
- Medvék.
- Nagymacskák; összehasonlítva az oroszlánt a gepárddal - mint a nem specializáltat a specializálódottal; a trópusi őserdők nagymacskái a tigrisek, a hegyek lakói a vadmacska és a párduc.
- Farkasok és rókák.
A növényevők
- Hegyi kecskék, kőszáli kecskék.
- Szarvasok; az agancs és a szarv összehasonlítása.
- Zsiráfok és antilopok, specializált anatómiai felépítésük és legelési szokásaik.
- Vízilovak, disznók és rinocéroszok.
Tanulmányt lehet készíteni olyan állatokról, amelyeknek kicsi méretű, fejletlen utódaik vannak, és hosszabb időt töltenek nevelésükkel, és olyanokról is, amelyeknek nagyobb, fejlettebb utódaik vannak, és rövidebb időt töltenek azok intenzív táplálásával.
Várható eredmények:
- A gyermek ismerje a környéken élő növények közkeletű elnevezéseit.
- Képes egy megfigyelt növényt karakterizálni, a növény részeit megnevezni.
- Képes mind szóban, mind rajzban a növények fejlődésének fontos szakaszait megjeleníteni.
- Ismeri a növényvilág és az éghajlat közötti összefüggéseket, az évszakok váltakozásának hatását a növényvilágra.
- Az állatok tanulmányozása során képes önállóan is feldolgozni a kijelölt témákat, finom megkülönböztetéseket tenni a hasonló állatok között.
IDEGEN NYELVEK
Ebben a korban (11. életév) erősen ritmikus memóriával rendelkeznek a gyerekek, így sokat képesek és sokat is kell, hogy tanuljanak. Ez az a kor, amikor a nyelv szépségét lehet megismertetni velük. Nagyon fontos, hogy a gyerekek élvezzék a nyelvet, és ahhoz, hogy erre építeni lehessen, a kreatív képzeletüket kell felébreszteni, legyen az akár a megfelelő házi feladat kitalálása. A 4. osztályban tanult egyszerű szerkezetekre építve erősödik a nyelvtan iránti érzékük. Az 5. osztályban tanulnak alapvető mondatszerkezeteket, ekkor gyakorolják a főneveket és egyszerű igeformákat. A példamondatokat a már ismerős, osztályban előforduló párbeszédekből veszik. A szókincset itt már tudatosan tanulják és gyakorolják. További egyszerű olvasmányokat adhatunk.
A szóbeli munka kérdés-felelet párbeszédeket, beszédgyakorlatokat, és számtalan verset tartalmaz, amiket kívülről kell tudni (és ismétlés útján tanulnak meg). A valódi értékén túl a versmondás a tiszta kiejtés és mondat dallam begyakorlásának kiváló eszköze, és erősíti az idioma jellegű szókincset is. Az ilyen versek tartalmát (évszakhoz kapcsolódó, elbeszélő stb.) nem szükséges részletesen elmagyarázni.
Az egyre bővülő, változatos szókinccsel a gyerekeket arra kell ösztönözni, hogy képzeletüket használva alkalmazzák a szavakat, például rövid történetek megírásában.
Miután az új nyelvtani szerkezeteket az anyanyelven megtárgyalták, begyakorolták és megértették, a szabályt egyszerű állítás formájában írásban rögzítik egy erre a célra kezdett külön füzetbe. Így az 5. osztályban el lehet kezdeni egy saját kezűleg készített nyelvtankönyvet, amit 8. osztályig használnak. Az olvasás szeretetét ösztönözi kell.
Ebben az évben már megpróbálhatunk egy hosszabb darabot is előadni az osztállyal, illetve csoporttal.
ANGOL
Javasolt témakörök:
- Dalok, versek, színdarabok, történetek
- Olvasás gyakorlása olvasókönyv használatával
- Történetre vonatkozó egyszerű kérdések szóban és írásban
- Nyelvtan:
- Rendhagyó igealakok (Irregular verbs)
- Rendhagyó többes számok
- Past Simple and Continuous
- Kérdések
- Prepozíciók
- Határozott és határozatlan névelők 1.
- I like..., I hate...alakok
- Országok és nemzetek
- Kérés, kínálás, meghívás (Could you..., Would you..., Would you like...)
- Óra, idő kifejezése, dátumozás
- Olvasmány alapú és tematikus szókincs rendszerezett fejlesztése,
- Tudáspróbák, rendszeres tollbamondások, kezdő helyesírási gyakorlatok
- Szójátékok
- Egy dramatizált történet önálló részeinek megtanulása és előadása
Ajánlott irodalom:
- The Hungry Caterpillar
- Walnut farm
- Ghost at the Castle
Várható eredmények:
Az év végére a gyerekek a következő szóbeli, írásbeli és nyelvtani témákban szereznek ismereteket:
- egy történet egyes részeinek önálló szóbeli felidézése
- az óra és a különböző időpontok elmondása
- a tanult nyelvtani témák alkalmazása
- egyszerű szöveg tollbamondás utáni leírása a környező országok, égtájak megnevezése.
NÉMET
Javasolt témakörök:
- Dalok, versek, színdarabok, történetek
- Olvasás gyakorlása olvasókönyv használatával
- Történetre vonatkozó egyszerű kérdések szóban és írásban
- Nyelvtan: gyakori igék jelen idejű ragozása személyes névmásokkal (más igeidőket lehet olvasni szöveg-környezetben), Sein ige ragozása, egyes számú és többes számú főnevek használata egyes és többes számú igevégződésekkel (Das Kind singt ein Lied, Die Kinder singen schöne Lieder), a kérdőszavak használatának megtanulása, melléknevek fokozása, egyszerű tagadó szerkezetek, erős igék gyakorlása, határozatlan névelők,
- Óra, idő kifejezése, dátumozás
- Nem értés kifejezése, visszakérdezés
- Egy szövegre vonatkozó egyszerű kérdések megválaszolása
- Egyszerű szerkezetek alkalmazása (pl. Ist es...?/ Hast du...?/ Ich möchte...)
- Olvasmány alapú és tematikus szókincs rendszerezett fejlesztése,
- Szókincs tesztek, rendszeres tollbamondások, kezdő helyesírási gyakorlatok
- Szójátékok
- Egy dramatizált történet önálló részeinek megtanulása és előadása
MOZGÁS ÉS TESTNEVELÉS
JÁTÉKOK, GIMNASZTIKA, SPORT
Célok és feladatok:
Ez a fizikai serdülést megelőző utolsó év; a gyermekkor szíve. A gyermek erőteljesen él a vér folyamataiban, a szívdobogás és a lélegzés üteme közti dinamikában. Szeretnek zabolátlanul szaladgálni, ám ugyanakkor keresik a ritmusos mozgás kimért fegyelmét is. Vágynak a kihívásra. Ebben az életkorban nagyra értékelik a bátorságot és az óvatosságot is, a kockázatot és a körültekintést. Ilyenkor különösen fontos a mozgásban a ritmus. Legyen egyensúly a könnyűség és a nehézkedés, a képzelet és az intellektus, valamint az egyéni és csapat kihívások között. A gyermek öntevékenysége erősödik azzal, hogy a ritmusok gyors váltakozása közepette is képes a középpontot megtartani. Ez egy fontos átmeneti lépcsőfok a csapatjátékok bevezetése előtt.
Az ötödik évfolyam vezérmotívuma az ókori görög olimpiai ideál. Az igazság, szépség és jóság ideálja kell, hogy áthassa a tevékenységeket, míg az öt klasszikus gyakorlat (futás, ugrás, birkózás, diszkosz és gerelyhajítás) az ősi, belső mozdulatokat tükrözi, melyek a morális nevelés alapját adják.
Javasolt tartalmak:
- Bothmer-gimnasztika: a Könnyű ritmus gyakorlata, melyben a könnyűség és nehézség ritmikusan váltakoznak egymással.
- Testnevelés: haladás az egyéni gyakorlatok felé; bakugrás; szekrényugrás dobbantóval; nagymacska; előre és hátra fordulás a korláton; cigánykerék; egyensúlyozás, hintázás és ugrás egyre nagyobb kihívásokkal (pl. csukott szemmel). Az öt klasszikus görög gyakorlat.
- Olimpia: a tanév végén rendezik a magyarországi Waldorf-iskolák "ókori görög olimpiáját". A versenyszámokban való küzdelmeket a nyitó és záró ceremónia, illetve a lakoma foglalja keretbe. A gyerekek városállamokba osztva versengenek és a több napos esemény végén, eredményeik elismeréséül, mindannyian medált kapnak.
- Játékok: Ez az életkor átmenet a játék és a sportok között. Macska-egér ház; Hajók, cápák, part, Színek háborúja, Várostrom.
- Úszás: Sok iskolában kezdődik rendszeres úszásoktatás ebben az életkorban.
Várható eredmények:
- A gyermekek a ritmusok gyors váltakozása közepette is képesek a középpontot megtartani.
- Arra törekszenek, hogy mozgásuk tükrözze az ókori görög olimpia igazság-szépség-jóság ideálját.
- Ismerik az öt klasszikus görög gyakorlatot, és részt vesznek az Olimpián.
- A korosztályuknak megfelelő Bothmer-gimnasztika gyakorlatokban alapvető jártasságot szereznek.
- Képesek a tanult tornamozgások végrehajtására.
- Aktívan bekapcsolódnak a tanult játékokba.
SZABAD VALLÁSOKTATÁS
5-8. évfolyam
- Az emberi sors iránti érzékenység ápolása a világirodalom és történelem nagy példáin keresztül. Család, barátság, emberi kapcsolatok. Lovagkori erények. Jézus Krisztus élete, példázatok.
- Nagy felfedezések, feltalálások háttere, nagyjaink küzdelmei az emberiség továbbhaladásáért. Apostolok cselekedetei vagy egy evangélium ismertetése. Etikai kérdések a jelenkorra vonatkozóan.
KÉPZŐMŰVÉSZETEK
FESTÉS
Célok és feladatok:
A festésórák visszatükrözik a főoktatás különböző témáit. Ily módon a festés órák lehetővé teszik a minőségi elmélyülést a főoktatás adta témákban. Ugyanakkor a növénytan témái arra teremtenek lehetőséget, hogy mindazt, amit a tanulók az órán láttak és hallottak, áthozzák festésórára is.
Javasolt témakörök:
- Növény-hangulatok teremtése zöldből és sárgából.
- Állítsuk szembe a ‘rózsapirosat' és a ‘liliomfehéret' a vízililiom rózsaszínes fehérjével. Találjuk meg a minőségi különbséget a ‘mohazöld' és a ‘nyírzöld' között.
- Mostantól fogva a gyermekek elkezdhetnek dolgozni a színek finomabb megkülönböztetésével és árnyalataival.
- Ahelyett, hogy az óra eredményeinek megfigyelésekor és megbeszélésekor egy vízfestékkel készített kép csodálatos véletleneit vennénk szemügyre, most inkább azt figyeljük, hogyan akartak a gyermekek tudatosan felfedezni és megalkotni különböző színkülönbségeket.
- Festhetünk térképeket, megmutatva a minőségi különbségeket partvonal és óceán, a folyó formái valamint a hegységek és a síkságok között.
- Mitológiai képekkel is dolgozhatunk.
Várható eredmények:
- Egyre tudatosabban ragadják meg a gyerekek a különböző színminőségeket.
- A térkép-és növényfestés során egyre árnyaltabb, tagoltabb és finomabb képi világot teremtenek.
FORMARAJZ, RAJZ ÉS GRAFIKA
Célok és feladatok:
Az ötödik osztályban a formarajz szabadkézi geometriai ábrázoláshoz vezet. Itt is lehet kiinduló pont az egyenes és a görbe vonal közti polaritás. Azért, hogy a tanulók intenzív tapasztalatokat szerezhessenek erről, kívánatos lehet szabadkézzel rajzolni, körző és vonalzó nélkül.
Javasolt témakörök:
Lásd az ötödik osztály szabadkézi geometria tanításához kapcsolódó javaslatait a ‘Számtan és matematika' fejezetben.
AGYAGOZÁS / SZOBRÁSZAT
Javasolt témakörök:
- A növénytan epochában, gömb- vagy tojás-formából kiindulva, készítsünk rügyeket, gyümölcsöket és más növény-formákat. Ezek nem kell, hogy naturalisztikus formát öltsenek, a fontos az, hogy a gyermekek megérezzék a növekvő mozgást, amely alakítja a formátlan anyagot.
- Készíthetünk emberi formákat, először álló, majd ülő alakokat. Az olyan formák, melyek az alakkal, mint egységgel dolgoznak, a lábakat és karokat kidolgozatlanul hagyva (pl. köpönyegbe csavarva, bölcsőben fekve), könnyebbek a gyermekeknek mielőtt elkezdenének a lábak statikus problémáival foglalkozni. A későbbiekben a karok elmozdulhatnak a testtől, és a lábak is felvehetnek egy bizonyos pózt.
Várható eredmények:
- A gyermekek a növénytan-órákhoz kapcsolódóan gömbből vagy tojásalakból kiindulva növényformákat formáznak, ezáltal tapasztalatot szereznek a növekvő mozgás kialakításáról.
- Megtanulják az emberi alak formázását (az alakkal még egységként dolgozva).
KÉZMŰVESSÉG
KÉZIMUNKA
Célok és feladatok:
A gyermekek a tizedik és tizenkettedik életév között szükség ébred harmónia iránt, nyugalomban vannak önmagukkal. Ehhez kapcsolódik a kör, mint az újból megjelenő egység jelképe, melynek nyomán az 5 tűvel való körkötést vezetjük be. A fej után a kezeken és a lábakon a sor, hogy öltözetet kapjanak. Így ebben az évben zoknit vagy egy- illetve ötujjas kesztyűt kötünk, esetleg nemezelünk. Az olympiához kapcsolódva, - az eddig megszerzett varrási ismereteket felhasználva - görög ruhákat készítünk, melyeket a történelmi kornak megfelelő mintákkal díszítünk textilfestéssel vagy hímzéssel.
A tanév második felében a csontozaton megerősödő izomzat leképezéseként gyapjúval tömött állatokat is készíthetnek a gyerekek.
Javasolt tevékenységek:
- Kötés öt tűvel: zoknik, egyujjas és ötujjas kesztyűk
- Használjunk nemezelés-technikákat ruhadarabok készítésére
- Az öltések képességének megszilárdítása, a görög ruha készítésekor gépöltés, textilfestés
- Filcállatok szabásminta alapján, töméssel
Várható eredmények:
- Ismerje meg a gyermek az öt tűvel való kötést, tudjon zoknit vagy kesztyűt készíteni saját számára.
- Pelenkaöltéssel készítsen filcállatot gyapjútöméssel.
- Sajátítsa el a gépöltés és szegőöltés technikáját a tanár segítségével.
FA-, ASZTALOS- ÉS ÁCSMUNKÁK
5. évfolyamtól:
- Kezdjük el a különböző fák és faanyagok tanulmányozását, vizsgálatát
- Fejsze használata, pl. sátorcövek készítésekor
- Ácsbárd használata faanyag megmunkálásához és fatörzsből kivájt csónak készítéséhez
- Fahasítás és -darabolás tűzifa és gyújtós előkészítésekor
- Készítsünk nagyobb rönkfákból vájt madáretetőket
Várható eredmények:
- A gyermekek megismerkednek a felhasznált fafajták tulajdonságaival és különbségeivel.
- A gyermekek megismerik a fafaragáshoz használatos alapvető eszközöket.
- Megismerik a fejsze használatát és használati tárgyakat (pl.: fakanál, papírvágó kés stb.) készítenek vele.
ZENE
Célok és feladatok:
Ötödik osztályban feltétlenül időszerű, hogy most már a gyerekek kezdjenek el alkalmazkodni a zene törvényeihez és ne fordítva.
A gyerekeknek újfajta igénye ébred belemerülni a harmónia minőségébe (modális harmóniák, illetve átmenet a dúr-moll világába), és ez lehetővé teszi, hogy olyan többszólamú darabokat énekeljünk velük, melyek felbecsülhetetlen értékű alapot szolgáltatnak a későbbi zenei tevékenységeikhez. Ebben az életkorban már jó, ha a gyerekek leérkeznek a „C" hangra, amely ettől kezdve viszonyítási alap lesz számukra, és megnyitja az utat a modális zenéből a dúr és a moll világa felé. A többszólamúságban a valódi kétszólamú polifóniához érkezhetünk el. Fontos, hogy ebben a kétszólamúságban addig maradjunk, amíg biztosan nem képes az osztály (vagy legalább a többség) a zenei tevékenység közben a másik szólamra is figyelni. Csak ekkor érdemes a szólamok számát növelni, illetve bonyolultabb darabokat választani.
Esetenként már a gyerekek egyéni hangszereit is be lehet vonni a közös zenélésekbe.
Bár a kotta szerepe évről évre nő az osztályban, a gyerekek továbbra is tanulnak komoly darabokat hallás után.
Javasolt témakörök:
Éneklés és hangszerjáték:
- fokozatos áttérés a dúr és moll hangrendszerekre
- népballadák, nehezebb, díszesebb népdalok
- valódi két- esetleg háromszólamúság (a harmadik szólam lehet a tanár, vagy egy hangszer)
- ritmusdiktálás
- első találkozások az ütemmel (4/4, 3/4), ütem és ritmus kapcsolatának érzékeltetése
- nagyobb koncentrációt igénylő „szociális" hangszerekkel ismertethetjük meg a gyerekeket (pl. vasrudak, hangolt gongok stb.)
- egy-egy ügyesebb gyerek már behozhatja saját szóló hangszerét, melyen játszhat az osztálynak, és bevonhatjuk a közös zenélésbe is (ezzel gyakran a hangszertanuláshoz is új lendületet adunk)
Zenei tanulmányok:
- a hangértékek bevezetése (negyed, nyolcad, fél és egész)
- a dúr és a moll hangsorok megismerése
- az alaphang felismerése fokozatos ismerkedés a zenei szakkifejezésekkel, mint pl. ötvonalas kotta, G kulcs, oktáv, allegro, felütés, da capo stb.
- megismerkednek az ütemjelzésekkel is
Várható eredmények:
- A gyermekek fokozatosan megismerkednek a dúr-moll hangzással, ill. hangsorral.
- Népballadákat, nehezebb, díszesebb népdalokat tanulnak.
- Biztonságot szereznek a kétszólamú éneklésben, mely mellé esetenként harmadik szólam is társulhat (pl. tanár, hangszer).
- Bevezetjük a hangértékeket. Diktálás után képesek ritmusokat leírni.
- Megismerkednek az egyszerű ütemekkel és ütemjelzésekkel (4/4, 3/4).
- Alapvető zenei szakkifejezéseket tanulnak meg.
EURITMIA
Célok és feladatok:
A nyelvtani elemek elmélyítése mellett különös hangsúlyt kap a hang- és szómozdulat megalkotása. A nyelv szépségének, ritmusának és formájának átélését és megértését külön is gyakorolják. Újdonságként felfedezik a saját alakjuk geometriáját: az ötágú csillagot. Ezt a formát térben is átélik, mozgással bemutatják. A történelemmel összefüggésben a régi kultúrkorszakok hangulatát idézik fel. Ősi templomi táncok elemeivel ismerkednek. Ebben az évben már idegen nyelvű versekkel is foglalkoznak. A zenei euritmiában kétszólamú művekkel foglalkoznak. A munka alapvetően frontálisan folyik.
Javasolt témakörök:
- nyelvtani formák elmélyítése
- mértani formák, nehéz formagyakorlatok: ötöscsillag, lemniszkáták, harmónikus-nyolcas
- egyszerű geometriai formák eltolása
- régi kultúrákból való szövegek feldolgozása (indiai, perzsa, egyiptomi, görög)
- "EVOE, HALLELUIA, energia- és béketánc"
- idegen nyelvű versek kidolgozása
- különböző dúr hangzások
- kétszólamú dallamok, kánonok
- ritmusgyakorlatok rúddal
Várható eredmények:
- A gyermekek a mozgás által megtanulják átélni a régi kultúrákat, a régi kultúrák mozgáskultúráját.
- A nyelvi formák és az idegen nyelvű versek kidolgozása mélyítik ismereteiket a nyelvi szabályszerűségekben.
- Egyre biztosabban használják az euritmia alapjait adó nyelvi és zenei mozdulatokat.