Fejlődési jellegzetességek
A 4. és az 5. osztály, amikor a gyerekek 10-11 évesek lesznek, az osztálytanítói időszak közepén helyezkedik el. A kisgyermekkorból tartó átmenet már befejeződött, a pubertás felé tartó viszont még nem kezdődött el. Az osztálytanítói időszak középpontja egybeesik az élet második hétéves periódusának közepével, amit a Waldorf-pedagógiában a "gyermekkor szívének" nevezünk.
A gyermek öntevékenysége magával vonja a légzés és a vérkeringés kapcsolatának harmonizálását is.
Ebben az új állapotukban tapasztalható magabiztosság kitörő életerőben és a világ iránti kíváncsiságban jut - többek között - kifejezésre. A világgal való ismerkedést a természettudományokkal kezdjük, az állatvilág megfigyelésével, mégpedig az emberekkel való alaktani hasonlóságok és különbözőségek összevetésével. Ezt követi a közvetlen környezet alapos megismerése, ami a térképkészítésben éri el csúcspontját.
Célok és célkitűzések
Az elsődleges és legfontosabb feladat a 4. osztályban, hogy azt a hatalmas energiát, amit ezek a tízéves gyerekek az osztályterembe hoznak, pozitív irányba tereljük. A gyermekeknek kihívásokra van szükségük, és arra, hogy feladataik minden lehetséges aspektusa irányába megmozgassuk őket.
A gyermekek növekvő tudásvágya igényli, hogy minél több konkrét ismeretet tárjanak elébük, és kínáljanak fel olyan lehetőségeket, melyek önálló munkára teremtenek alkalmat. A gyermekeknek arra van szükségük, hogy új kapcsolatot alakítsanak ki feladataikkal, társaikkal és tanáraikkal. Az órák narratív részeiben olyan történetekkel találkoznak a gyerekek, melyekben sokszínű személyiségek játszanak szerepet a társadalom egészében (mint például az északi istenek), és elindul az a folyamat, melynek eredményeképpen különbséget kezdenek tenni a rossz és jó megítélésében. A gyermekekben kezd kialakulni annak a tudata, hogy hova is tartoznak szűkebb és tágabb környezetükben.
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
A 4. osztálytól kezdve egyre jobban szétválik az írás és az olvasás képességének gyakorlása. Fontos, hogy a beszélt nyelv művelése is folytatódjon szavalással, beszédgyakorlatokkal, beszámolókkal, leírásokkal, megbeszélésekkel és megfigyeléssel.
Beszéd és figyelem
Ajánlatos, hogy ebben az életkorban az esetleges beszédhibák kiküszöbölődjenek. Hangsúlyosnak tekinthető a beszédlégzés, a beszédritmus tagolása, a mondatok dallamának játékos gyakoroltatása, a nem verbális kommunikáció eszközeinek mélyítése, szerep- és drámajátékok használata.
A szóbeli fogalmazás felől törekedni kell az írásbeli fogalmazás tanítása felé.
Írás és olvasás
Kívánatos mind az írás, mind pedig az olvasás terén a képesség szintjére jutni, hogy az önálló tanulás lehetőségét mélyíteni tudjuk a gyermekeknél. Ennek az évnek az irodalmi anyaga a germán-kelta mitológia, illetve a magyar mondavilág a honfoglalásig. Természetesen más népek teremtéstörténetét és mitológiáját is feldolgozhatjuk (pl. Kalevala). A feltételezhetően elkészülő olvasókönyv továbbra is az osztály arculatát követi. Anyagát a mondák és mitológiai történetek, illetve magyar költők versei, meséi alkotják.
Az írás képessége feltételezi a már tanultak alkalmazását. A hallás utáni tollbamondás fontosságát erősíteni és mélyíteni kell.
Nyelvtan
Az év témái az ige, főnév és melléknév csoportosítása és felismerése mellett ismeretek átadása a névelőről, a személyes névmásról és egyéb képszerűen megragadható szófajokról (pl.: számnevek, igekötők). Mindezek a 3. osztályos témakörök kibővítését jelentik.
A 4. osztály fő nyelvtani témája az igeidők. Fontos, hogy a gyermekek megéljék a három időnek - jelen, múlt, jövő - az állandóan változó minőségét, „folyó" jellegét. Ebben az életkorban hangsúlyt kap a szavak elválasztása, a magyar ábécé pontos ismerete, a szótövek felismerése.
A főnevek toldalékolhatósága, a térbeli viszonyok és elhelyezkedések szintén a 4. osztály témái.
A középpontozásban a kérdő és felkiáltójelek használatát lehet továbbmélyíteni, és kitérni a vessző szerepére a mondatban.
A helyesírás fejlesztésében döntő szerepet játszhat a már előző években elkezdett munka: a hangos olvasás gyakorlása, a beszédművelési gyakorlatok, a figyelem koncentrációjának fejlesztése, a szóemlékezet fejlesztése, s annak az igénynek a kialakítása, mely a gyermeket ebben az életévben ösztönözheti arra, hogy írásbeli munkája igényes, pontos, szép legyen. Törekedni kell nehezebb helyesírási helyzetek gyakorlására: az emlékezetből írásra, illetve önálló gondolatok leírására, megfogalmazására. Ebben segítenek azok a versek, mondókák, találós kérdések, melyeket már a gyermekek ismernek, és az emlékezetükből könnyedén előhívnak. Hangsúlyt kap a pontos 'j' és 'ly' gyakoroltatása a leggyakrabban előforduló szavakon.
Javasolt témakörök:
Beszéd és figyelem
- az évszakhoz kötődő természetversek, a józanészről és az emberi bölcsességről szóló versek, a főoktatás témájához kapcsolódó költemények (állatok, a helyi földrajz és történelem)
Elbeszélő tartalom és olvasmányok
- az Edda részletei, az alliteratív költészet, a Kalevala
- az Edda, az északi istenek és hősök legendái
- a magyar mondák és mítoszok és a Kalevala részletei
Írás és olvasás
- beszámolók írása az iskolai és napi történetekről és eseményekről
- leírások állatokról, történelmi jelenetekről, a helybeli tájakról szerzett benyomásokról, utazásokról
- hosszabb szövegek másolása
- tollbamondás különféle módon
- gyakori, de nehéz szavak helyesírása
- ismeretlen szavak kiejtésének és helyesírásának gyakorlása
- ismerkedés az értelmező kéziszótárral
Nyelvtan
- az igeidők (a fő igeidők: múlt, jelen, jövő idő jellemzői, képzésük)
- a főnevek toldalékolhatósága, a térbeli viszonyok és elhelyezkedések
- a kérdő és felkiáltójelek, a vessző
- a számnév meghatározása és alkalmazása, az igekötők szerepe és helyesírásuk
Dráma
- osztálydarab a tanult mitológiai történetekből vagy az eposzokból
Ajánlott szépirodalom:
Negyedik osztálytól egy-egy irodalmi művet a gyerekek közösen dolgoznak fel. Az alább felsorolt javaslatok közül/mellett az osztálytanító választja ki ezt a művet. A kiválasztásnál fontos szempont, hogy a mű nyelve az osztály számára könnyen befogadható legyen, a könyv egységes irodalmi alkotás legyen, és témájában kapcsolódjon az év fő témáihoz (pl. állattanhoz a Fekete István regények, A dzsungel könyve stb.).
Edda; Germán-kelta regék és mondák; Kalevala, Tolkien: A Babó; Beke Margit: Északi hősök; Komjáthy: Mondák könyve; Lengyel Dénes: Régi magyar mondák; Fekete István: Vuk, Kele, Bogáncs stb.; Rudyard Kipling: A dzsungel könyve; Selma Lagerlöf: Nils Holgersson; Baum: Óz a nagy varázsló; Carroll: Alice Csodaországban, Alice Tükörországban; Carlo Collodi: Pinokkió; Travers: A csudálatos Mary sorozat; Eric Knight: Lassie regények
Várható eredmények:
Beszéd és figyelem:
- A beszédgyakorlatokban figyelni tudnak a helyes légzésre és a szavak helyes ejtésére.
- Megtanulnak különböző ritmusú verseket kórusban szavalni.
- Az önálló versmondásban is egyre nagyobb gyakorlatot szereznek.
- Képessé válnak szóban történő közös történetalkotásra.
- Az osztálydarabban önálló szerepek eljátszására is képesek.
Írás és olvasás:
- Képesek az aktuális témához kapcsolódó történetek pontos elbeszélésére.
- Magabiztos és önálló olvasásra képesek a központozás figyelembevételével.
- Gyakorlatot szereznek gyakori nehéz szavak helyesírásában (pl.: j-ly).
Nyelvtan:
- Jártasságot szereznek megtanult szövegek emlékezetből való - elfogadható pontossággal történő- leírásában.
- Megtanulják az ige, főnév és melléknév definiálása mellett a leggyakoribb szófajok jellemzőit.
SZÁMTAN
Célok és feladatok:
A 9. életévük elérésekor a gyermekekben döntő változások mennek végbe. A környező világ és belső világuk harmóniája „darabokra törik".
A lelkükben végbemenő ezen változásokhoz igazodik a számtan tanterve, amikor is a 4. osztályban a gyermekeket bevezetjük a törtszámok világába. Ezáltal a gyermekek olyasmivel találkoznak a tananyagban, amit már saját magukban is megtapasztaltak.
Nem arra kell törekedni, hogy a gyermekek gyorsan megtanuljanak a törtekkel számolni. Sokkal fontosabb, hogy mélyrehatóan megtapasztalják a törtek lényegét. Annak érdekében, hogy a törtek területét minden oldalról helyesen ítélhessük meg, ajánlatos a bemutatásukhoz a következő három módszer használata: az egésztől a részek felé haladva, a részektől az egész felé haladva, és az egyenértékűség elvének bevezetése. Ezután gyakorolják a törtekkel a négy alapműveletet, valamint az egyszerűsítést, bővítés és a nevezők prímtényezőkre bontásával.
Ezután következnek a tizedes törtek, mint a törtszámok használata a mindennapokban. A maradékos osztás bevezetése után a diákok az 5. osztályban fedezhetik fel a tizedes törtekkel való számolás praktikusságát. Kifejlesztjük a gyermekekben azt a képességet, hogy az egész és törtszámokkal, valamint a tizedes törtekkel biztosan számoljanak.
A 4. osztályos formarajz átvezet az elemi geometriába. Az 5. osztályos szabadkézi geometriát ismét lehet a kör és az egyenes kettősségével kezdeni. Ahhoz, hogy a diákok számára ez a két mértani alakzat a lehető legintenzívebb élménnyé váljon, ajánlatos először körző és vonalzó nélkül, szabadkézzel rajzolni.
A történelemórákon mesélt óegyiptomi történetekkel összefüggésben lehet tárgyalni Pitagorasz-zsinórját, és így a diákok először találkozhatnak Pitagorasz nevével.
Javasolt témakörök:
- Fejszámolás.
- Írásbeli szorzás, osztás többjegyű számokkal.
- Bevezetés a törtekkel való számolásba: a törtnek az egész részenkénti megtapasztalása. A részektől az egész felé haladva, azonos nevezőjű törtek, különböző nevezőjű törtek. Közönséges törtek átalakítása vegyes számokká és fordítva.
- Becslés, közelítő érték megkeresése.
- A számok nagysága, közelítő számok, kerekített értékek.
- Műveletek kiterjesztése a 10 000-es számkörre. A műveletek közötti kapcsolat, műveletek sorrendje, a zárójel használata.
- Ismétlés: a négy alapművelet, és az írásbeli szorzás és osztás többjegyű számokkal.
Várható eredmények:
- Az írásbeli szorzást, osztást többjegyű számokkal megbízhatóan végzik.
- A gyermekek ismerik a prím és összetett számokat, a prímtényezős felbontást, a közös osztó és közös többszörös fogalmát.
- Képesek összehasonlítani a törteket.
- A négy alapműveletet törtek körében képesek elvégezni.
- Ismerik a számok tizedes tört alakját.
HONISMERET
Célok és feladatok:
Steiner útmutatása, miszerint: „minden tanításnak az életről szóló ismereteket kell közvetítenie", a környezetismeret tanításának lényeges eleme. Korábban általános szempontokra irányult a tanítás (kapcsolatok a természettel, munkafolyamatok megismerése), de mostantól a gyermekek figyelmét a térre és az időre irányítja. Egy új, konkrétabb ismeretforrás nyílik meg, magába foglalva a teret és az időt. Az iskola, a környék, a városka vagy nagyváros közvetlen környezetét mutatjuk meg a gyermekeknek a földrajzi, vagyis térbeli, és a történelmi, vagyis időbeli fejlődésében, egészen a jelenig. Ezen tanulmányok által a gyermekeket a világgal összekötő általánosabb kapcsolat átalakítható társadalmi és térbeli hozzátartozás érzésévé.
Javasolt témakörök:
- A nap mozgásának megfigyelése, felismerve a négy fő égtájat.
- Néhány jellemző csillagkép sarkcsillag körüli felkelő és lenyugvó mozgásának, valamint a hold mozgásának megfigyelése.
- Rajz készítése az iskoláról (vagy a gyermek lakóhelyéről) és városáról madártávlatból.
- Magas nézőpontról (hegyről, toronyból) lefelé ereszkedés közben annak a változásnak a megfigyelése, hogy különböző szintekről hogyan látható a környező táj.
- Az egyes gyerekek iskolába vezető útjának elmondása, lerajzolása.
- A gyermekek készíthetnek agyag vagy papírmasé modelleket a közvetlen környékről, valamint megformázhatják a környező tájat.
- Az első egyszerű térképek megrajzolása.
- A környék fejlődéséről szóló történelmi események és legendák elmondása.
- A táj domborzata és az ott élő emberek életének összefüggései (hegyvidék-erdőgazdálkodás, vízpart-halászat stb.).
- A helyi földművelési módok, a helyi ipar, munkahelyek és infrastruktúra vizsgálata.
- A tipikus helyi ipar és foglalkozások életteli leírása.
- A helyi vasútállomásra, vagy repülőtérre tett látogatás érzékeltetheti a gyermekekkel, miként kapcsolódik lakóhelyük más városokhoz, miért utaznak más emberek a lakóhelyükre, milyen árucikkeket szállítanak városukba, illetve onnan máshová.
Várható eredmények:
- A gyermek legyen képes - otthona és iskolája környezetében - térben és időben tájékozódni.
- Tudjon egyszerűbb térképeket rajzolni.
TERMÉSZETRAJZ
Célok és feladatok:
Az epocha fókuszában az emberi lénynek az az egyedülálló tulajdonsága áll, hogy nagymértékben mentes az állatvilágra jellemző ösztönös viselkedéstől, hogy teste nem specializálódott olyan módon, ami az állatok számára lehetővé teszi, hogy olyan kifinomult módon éljenek a környezetükben. Az emberi lét öntudata részben azoknak az élettani jellemvonásoknak a harmonikus egyensúlyából fakad, amelyek az állatvilágban ettől az egyensúlytól eltolódva a specializálódás alapjait képezik.
A gyermekeknek mindenekelőtt a felegyenesedésben, a kéz szabaddá válásában, a beszéd erejében és az öntudat megjelenésében kell átérezniük azt, hogy mi igazán emberi.
Javasolt témakörök:
- Az emberi fej és végtagok polaritása, a közvetítő elemként szolgáló törzs.
- Ismert és kevésbé ismert állatok kis csoportja, melyet alapként használunk a fentebb említett jellemzések kidolgozásához, a környezethez fűződő viszonyok kibontásához. Például: a tehén, az egér és az oroszlán (vagy hasonló családba tartozó állatok) illusztrálják a különböző irányú tendenciákat, de ugyanezt teszi a víz alatti világ területén a nyolckarú polip, a csiga és a tengeri sün is. Különböző állatok végtagjainak megfigyelése alátámasztják az emberi karral kapcsolatos korábbi fejtegetéseinket.
- Az emberi kéz és kar, mint az emberi szabadság jelképe - nem élettani szempontból, tehát nem az ízületek és csontok, hanem a gesztusok és a mozgások megjelenítése. Hasonlóképpen az emberi láb, a combcsont és a gerincoszlop viszonya, a felegyenesedésben játszott szerepe is elvezet az emberi lény kivételes voltához.
- Példák arra, miként ellensúlyozzák technológiai és kulturális eredmények az emberi test korlátait. Az ásó vagy a repülőgép megmutatja: az emberi találékonyság elérte azt, amit ösztönös viselkedésükkel és specializálódott végtagjaikkal a borz, vagy a madarak elérnek.
- Állatok, amelyek alapvető lelki sajátosságokat és belső készségeket mutatnak: a sas, amely képes hatalmas távlatokat áttekinteni; a bika akaratereje; az oroszlán erejének, ruganyos kecsességének és bátorságának egyensúlya.
Az állatvilág ilyetén jellemzése folytatódik az 5., a 6., a 7. és a 8. osztályban is. Az állatvilágból merített témákkal együtt változik a módszer is, a jellemzéstől a természetmegfigyelésig, ahogy a 8. osztályhoz közeledve a diákok egyre inkább használják az ok-okozati gondolkodást. A hangsúly továbbra is a tulajdonságokon, az állatok, illetve az állatok és az emberek közötti eltéréseken és kapcsolatokon van.
Várható eredmények:
- A gyermek képes az órán tárgyalt állatok karakteres jellemzését felidézni.
- Jellemző, az állatból sugárzó hangulatot is visszaadó festményt tud festeni.
- Jól használja az újonnan megtanult kifejezéseket.
- Képes összehasonlítást végezni a különböző állatok között, rámutatva a hasonlóságokra és a különbségekre.
- Össze tudja hasonlítani az állat és az ember testfelépítését, ki tudja emelni az emberi tulajdonságokat
IDEGEN NYELVEK
A tizedik életévben a gyerekek az 'Én'-tudatosság egy új szintjére lépnek.
Az első három év alatt kívülről megtanult anyagot használva kezdenek a diákok írni. A gyerekek megtanulják felismerni az általuk már ismert szókincset. Mielőtt nyomtatott olvasási anyaggal ismerkednének meg, azt olvassák elsőnek, amit saját maguk írtak. Mind az írás, mind az olvasás sok gyakorlást igényel.
A gyerekek most már részben körben, részben pad mögött ülve dolgoznak.
Össze lehet állítani szókincs-listákat szócsaládok alapján (kulcsszavak, amik egy-egy témakörre vonatkoznak, mint a test részei, az osztályterem, évszakok, színek, egyszerű utasítások, kérdésformák). Ahol csak lehetséges, a főneveket mondatokban tanulják a gyerekek a megfelelő igeformákkal és egyszerű jelzőkkel együtt. Miután egész mondatokat írtak le, hasznos aláhúzatni a főneveket és az igéket más-más színnel. A szókincs ilyen módon való leírása egy hosszú szóbeli tanulási folyamat a végén jelenik meg.
A szókincs egyik hatékony gyakorlási módja az egyszerű történetek ismerős szavakkal való összefoglalása. A gyerekek a cselekvés fő vonalát adó két-három mondatot másolják le. A szövegnek minél több ismétlést kell tartalmaznia.
A tábláról való - fentiekhez hasonló - másoláson kívül, írott gyakorlat lehet még az egyszerű tollbamondás is
A kézzel írott füzetek felelnek meg a tankönyvnek (szöveggyűjteménynek). Eleinte egy epochafüzet is megfelel az egyszerű írásgyakorlatoknak. Későbbi években hasznos, ha van egy külön füzet a daloknak, verseknek és egy másik a szókincsnek és nyelvtannak.
A szóbeli munkát élénk beszédgyakorlatokkal, versekkel, mondókákkal, dalokkal, valamint kérdés-feleletekkel kell folytatni, egyre inkább bevonva a gyerekeket az egymás közötti csoportmunkákkal. Most már mindent érteniük kell, amit mondanak. Ennek elősegítésére egy fajta konzekutív fordítást lehet bevezetni, ami általában a tartalom megfogalmazását jelenti. A gyerekeket meg lehet kéri, hogy "fordítsák le", amit más gyerek mondott. Ez nem szó szerinti fordítást, hanem az elhangzottak lényegének saját szavakkal történő megfogalmazását jelenti.
A csoportos szereplés mellett a gyerekek egyénileg is egyre többet megszólalhatnak.
A szituációs játékok, rövid darabok, találós kérdések, az éneklés, szövegfelmondás, egyszerű párbeszédek és szójátékok továbbra is az órák fontos részét képezik.
ANGOL
Javasolt témakörök:
- A gyerekek a korábbi években megtanult mondókákat, verseket és dalokat írják le és olvassák.
- Rövid tollbamondásokat gyakorolnak ismert szöveg alapján
- A nyelvtan bevezetése a mondat egészéből indul ki (mondat-szerkezet)
- Present Simple and Continuous
- A személyes és mutató évmások
- Kérdőszavak folytatása
- Egyes- és többes szám szóban és írásban
- „I have got..."
- „There is / There are..."
- Saját magunkról való beszélgetés (pl. születésnap, kor, család
- Állatokat, időjárást, otthoni eszközöket, étkezéssel kapcsolatos leíró szöveg írása
- Napi cselekvések (evés, mosdás, öltözködés)
- Nem értés, visszakérdezés
- A gyerekek továbbra is az évszakot és természetet leíró verseket tanulnak.
- Sorszámnevek 10-ig
- Nyelvtörők
Ajánlott irodalom:
- The Gingerbread Boy, U. Taylor- Weaver, Pädagogische Forschungsstelle Stuttgart)
- Hazy Mountain, the Story of an Indian Boy and a Horse
- Silly Simon - an English Folk Tale
- The Pancake and Other Stories
Várható eredmények:
Az év végére a gyerekek következő témákban szereznek jártasságot:
- a nevük és néhány gyakori szó pontos betűzése
- a már ismert szavak leírása
- a gyakorolt szavak és mondatok helyes olvasása
- egyszerű mondatok önálló alkotása
- képek egyszerű szóbeli bemutatása
- sorszámnevek 1-10-ig
- személyes és mutató névmások
- egy napjuknak néhány mondatban történő önálló elmesélése.
NÉMET
Javasolt témakörök:
- A gyerekek a korábbi években megtanult mondókákat, verseket és dalokat írják le és olvassák.
- A német ábécét, helyesírást és rövid tollbamondásokat gyakorolnak
- A nyelvtan bevezetése a következőket tartalmazza: beszédrészek, főnevek névelőkkel, gyakori jelzők,
- A személyes névmások megtanulása szövegkörnyezetben, majd ezek felismerése (ich, du, er...)
- Kérdőszavak, ezekkel egyszerű kérdő mondatok
- Beszélgetés saját magukról (pl. születésnap, kor, család (pl. Ich habe einen Bruder stb.)
- A "sein" és "haben" formái mondatokban (pl. "Ich bin der König, Du bist die Königin, er ist der Prinz" stb.)
- Állatokat, időjárást, otthoni eszközöket, étkezéssel kapcsolatos dolgokat, leíró szöveg írása
- Napi cselekvések (evés, mosdás, öltözködés)
- A gyerekek továbbra is az évszakot és természetet leíró verseket tanulnak.
- Sorszámnevek
- Nyelvtörők
- A nevük és néhány gyakori szó betűzése
- Begyakorolt szavak és mondatok pontos olvasása
- Gyakori szavak nemének ismerete
- Egyszerű mondatok önálló alkotása
MOZGÁS ÉS TESTNEVELÉS
JÁTÉKOK, GIMNASZTIKA, SPORT
Célok és feladatok:
A „mi"-ről az „én"-re helyeződik át a hangsúly: Itt vagyok én, ott vagytok ti. Ezen belül a gyerekek olyan polaritásokat tapasztalnak meg, mint álom és ébrenlét, gyengeség és erő, biztonság és veszély, vagy alkotás és rombolás. Megerősödik a különválás elve az olyan játékokban, ahol egy ember áll az egész csoporttal szemben. Egyre több feszültség és izgalom jelenik meg azokban a játékokban, ahol a gyerekeknek fel kell ébredniük a képekből, melyekbe a tanár a játékot ágyazta, és azokat, akik még mindig álmodoznak, elkapják.
Ekkor nagyon fontossá válnak a tanulásnak és a szabályok tiszteletben tartásának közösségi és morális szempontjai. "A legtöbb játékban nyerni és veszíteni egyaránt lehet, de ebben az életkorban különösen fontos megtanulni mindkét szerep elfogadását.
A gyermek egyre tudatosabbá válik az őt körülvevő tér tekintetében, melyre a tanterv azzal válaszol, hogy elkezdődik a térirányok különböző minőségei (fent és lent, bal és jobb, elől és hátul) iránti érzék iskolázása, és ezek integrálása a gyermek saját tevékenysége révén.
Javasolt tartalmak:
- Bothmer második körjátéka, az Egyenesen állok, sétálok, futok... kezdetű gyakorlat, mely inkább játékos, semmint formális módon mutatja be a mozgás különböző síkjait és fűzi őket össze a térérzék alapvető elemeinek megtapasztalásával. A rövid-hosszú jambus erős ritmust kölcsönöz a gyakorlatnak, míg az erős lendülő mozdulatok egy másik ritmuselemet hangsúlyoznak.
- A gimnasztikában a gyermekek formáltabb elemekkel találkoznak. A tanár bemutatja a gyakorlatot, például az előre és hátra bukfencet, melyet (le)utánoznak, de részelemeit a gyakorlás során továbbra is képeken keresztül írja le.
- A ritmus, alliteráció, lélegzés különböző gyakorlatokban jelenik meg, a végtagok függetlensége nagyobb szerepet kap.
- Fogók, amelyekben a szerepek gyorsan cserélődnek, pl. fogóból kergetett lesz, valamint olyan játékok, amelyekben a gyermekeknek egy pontosan meghatározott cél elérésére kell koncentrálniuk. Tűz és jég; Madárijesztők; Vadászok és nyulak.
- Olyan játékok, amelyekben valamilyen negatív erővel kell szembeszállni, például Folyami banditák és Cápaszáj.
- Figyelemre és figyelmes hallgatásra épülő játékok, mint például az Iromba, mely egyéni bátorságot, kiállást, csoport előtti végrehajtást igényel.
- Egyszerű, elkapásra és dobásra épülő játékok egyre bonyolultabb helyzetekben, pl. padon egyensúlyozva.
- Tevékenységek, melyek a softballra és alapelveire felkészítő játékok felé vezetnek, pl. Óra; Vasútvonal; Kisiklatós.
- Játszótéri játékokkal is megismertethetjük a gyermekeket, ha nem ismernék azokat, például a faltenisszel, tengóval, ugróiskolával, a golyózással és különféle reflex játékokkal, például Öklözős; Krokodilszáj; Jancsika; Amőba; Bakugrás.
- Bonyolultabb dzsungel játékok (akadálypályák).
Várható eredmények:
- A gyermekek képesek egyéni feladatokat végrehajtani, akár a csoporttal szemben állva is.
- Egyaránt megtanulják elfogadni a vesztes és a győztes szerepét.
- Egyre inkább képesek végtagjaikat egymástól függetlenül használni.
- Egyre nagyobb biztonsággal mozognak a tornaszereken.
- A gyors szerepcseréket követelő játékokban szívesen vesznek részt.
- Egyre több játszótéri játékkal ismerkednek meg.
- A tanult játékokban és tornamozgásokban aktívan vesznek rész.
SZABAD VALLÁSOKTATÁS
1-4. évfolyam
- Az isteni, emberi és természeti világ szentsége iránti érzékenység és a világ minden jelensége iránti tisztelet továbbápolása, illetve ébresztése meséken és a keresztény hitvilág legendáin át.
- Az Ó-Testamentum történetei, a kereszténység történetének előkészítése a héber nép sorsában.
KÉPZŐMŰVÉSZETEK
FESTÉS
Célok és feladatok:
A negyedik osztály kezdetéig a gyermekek vízfestékkel festettek, s így szabadon teremtettek színharmóniákat és "színtörténeteket." Most, összefüggésben az állattannal vagy a főoktatás témájával (pl. az északi mitológiával), a feladatokat úgy vezetjük be, hogy a színek a téma lényegét figurális módon megragadó formákat ölthessenek. A "színfoltokban" való festés nagy figyelmet igényel a gyermekektől.
Javasolt témakörök:
- Engedjük, hogy állatformák bújjanak elő a színekből.
- Végezhetünk a természetismerethez, fákhoz, egyszerű tájképekhez (dombok, hegyek, ég), a mező mintázataihoz a barna, a zöld és a sárga árnyalataiban, és az egyszerű, általánosított épületformákhoz (mint például: vár, hatalmas templom, tanya, istálló) kapcsolódó festést.
- Figurális témák a főoktatás történeteihez kapcsolódva (északi mitológia), pl. Nifelheim, A Világ Hamu Fa, Hel sötét birodalma, Ragnarok, Viking hajók vitorlákkal stb.
- A színes papírra festés új és szélesebb lehetőségeket biztosít a színharmóniák és -hangulatok megalkotására.
Várható eredmények:
- A különböző epochák témáihoz kapcsolódva megismerkednek az egyszerűen megragadható formák (fák, házak, állatok) festésével.
- A színes lapokra festés során újabb szempontokhoz jutnak a színharmóniák és színhangulatok megalkotásában.
FORMARAJZ, RAJZ ÉS GRAFIKA
Célok és feladatok:
Folytatódik a térbeli képzelőerő gyakorlása és egy lépéssel tovább is mehetünk: az eddig gyakoroltaknál magasabb szinten foglaljuk össze a tanultakat. Több tudatosság szükségeltetik akkor, amikor a vonalak különböző szögekben metszik egymást, valamint fejlődik az összpontosítás képessége is.
Javasolt témakörök:
A negyedik osztály történeti anyaga (északi mitológia) szolgáltat témát a formarajzhoz, egymásba fonódó díszítő motívumok formájában, pl.: bevésések brossokon és karpereceken, díszítések fegyvereken, sisakokon és hajóorrokon, kelta, karoling és longobárd összefonódó, szegély és csomózásos motívumok. Új vonás, hogy a kereszteződéseknél megmutatjuk, hol mennek a szálak egymás alatt és fölött. Ezzel kapcsolatosan gyakorolhatjuk tengerészcsomók kötését majd rajzolását.
AGYAGOZÁS / SZOBRÁSZAT
Javasolt témakörök:
- Egyszerű tömör elemek, mint a gömb, piramis és kocka tenyérrel formázva.
- Az állattan epocha támogatásaként készítsünk állat-formákat gömbből kiindulva. Pl.: alvó macskát, pihenő szarvast, fekvő tehenet stb.
Várható eredmények:
- A gyermekek megismerkednek az agyag használatával.
- Elsajátítják a tenyérrel formázás technikáját és megismerkednek az alapformák (gömb, piramis, kocka) kialakításával.
- Az állattan-órákhoz kapcsolódóan állatformákat készítenek gömbből kialakítva.
- Közösen áttekintik a készült munkákat, és rápillantást nyernek a formakialakítás sokféleségére.
- Megtanulják megfogalmazni tapasztalataikat, és egymást meghallgatni.
KÉZMŰVESSÉG
KÉZIMUNKA
Célok és feladatok:
Negyedik osztályban folytatódik az a folyamat, amely 3. osztályban veszi kezdetét. A keresztszemes hímzés és a szövés különösen hasznos a gyermek fejlődésének ebben a szakaszában. Ennek a hímzésfajtának és technikának a szimmetriája, mely a színekben és a formában is megjelenik, segíti a gyermekeket abban, hogy magabiztosabbá váljanak. Ebben a korban fedezik fel azt, hogy a minta és a funkció hogyan kerülhet harmóniába az elkészítendő használati tárgyon.
Javasolt tevékenységek:
- A hímzés és a varrás eszközeinek használata
- Keresztszemes hímzés és ehhez kapcsolódóan kiegészítő tevékenységként kézzel varrás és zsinór készítés
- Saját tervezés szerint táskák és párnák
- Szövés szövőkereten - táskák, párnahuzatok, könyvborító, babaszőnyeg
Várható eredmények:
- Tanulja meg a gyermek a keresztszemes öltés technikáját, tudjon cérnát tűbe fűzni, a cérna végére csomót kötni.
- Tudja helyesen elkezdeni és befejezni a hímzést.
- Legyen képes asztali kéziváltós szövőkereten egy szövött munkadarab elkészítésére.
FA-, ASZTALOS- ÉS ÁCSMUNKÁK
Javasolt tevékenységek:
- Használjunk (formájában kifejező) kérget és gallyakat különböző alakzatok, varázslatos állatok, törpék, juh és pásztor készítésére, valamint kéregcsónak építésre.
- Készítsünk egyszerű evőeszközöket: keverőkanalat, habverőt, kiskanalat, papírvágó kést stb.
- Építhetünk egyszerű szerkezeteket fa gerendákból, pl. mászókát, virágágyás szegélyét, támfalat
ZENE
Célok és feladatok:
Az adott osztály átlagéletkora és fejlődési ívéből következően a kottaírás és -olvasás, az egyéni hangszerválasztás, a többszólamúság kezdeti lépései mind átcsúszhatnak erre az iskolaévre (lsd. bővebben a 3. osztálynál). A törtek tanulásához kapcsolódóan, mely a főoktatás egyik kulcsfontosságú korszaka, a hangok időbeli értékével kiemelten foglalkozunk, egyenlőre a megtapasztalás és tudatosítás szintjén. (A hangértékek lejegyzése inkább az ötödik osztály témája.)
Ebben az életkorban a zenei tevékenységek között hangsúlyosabb lesz a ritmikus munka, mint eddig, bár még a harmónia a legfontosabb. Főleg az egyenletes mérő sokrétű gyakorlása kerülhet előtérbe. A gyerekek zenei érzésének „le kell érkeznie a földre", vagyis biztos alapot kell találjon a hétfokúságban. Az alaphang most már teljes súllyal jelen van. A „kvinthangulat" és a klasszikus zene dúr-moll kettőssége között fontos átvezető minőség lehet ebben az életkorban a modális zene sokrétűbb világa (régi zene, magyar és más népek zenéje), amelyben még bármely hang alaphanggá válhat. A negyedik osztályban fontos, hogy minden gyerek tanuljon egyszerű dallamokat lapról olvasni.
Javasolt témakörök:
Éneklés és hangszerjáték:
- továbbra is a modális hangsorok sokszínű világában maradunk (népdalok, vándordalok, trubadúr énekek stb.)
- kánonok, kvodlibetek, egyszerű kétszólamú énekek (furulyán is)
- megerősödik a ritmikus munka a gyerekekkel: pl. különböző ritmusok körbeadása lábbal, tapssal, irányváltások a körben, ritmuskánonok, két különböző ritmus egyszerre, ritmuskíséret dalokhoz
- sokféle módon gyakorolhatjuk a mérő, a ritmus és a dallam kapcsolatát
- újféle ütős hangszereket vihetünk az osztályba (pl. dobálófákat, térdfákat, xilofont, metalofont, kisebb dobokat stb.)
- a gyerekek lehetőséget kaphatnak, hogy a többieket egyszerű, játékos formában vezényeljék (hangerő, tempó, ritmus jelzése egyéni kézmozdulatokkal)
- elkezdődhet az ismerkedés a néptánc bizonyos elemeivel (kör-, illetve lánc-forma)
Zenei tanulmányok:
- folytatódik és hangsúlyosabb lesz a kottaírás és -olvasás tanulása (dallamdiktálás, egyszerű dallamok lapról olvasása hangszerrel és énekelve is)
Várható eredmények:
- További modális dallamokat (pl.: népdalokat, vándordalokat, trubadúr énekeket) tanulnak meg énekelni, és hangszeren játszani.
- Most már bonyolultabb kánonokat, egyszerű kétszólamú darabokat képesek énekelni.
- Az ebben az évben előtérbe kerülő ritmusgyakorlatok következményeként sokat fejlődik a ritmusérzékük.
- A dalokat képesek más ritmussal kísérni, s a különböző ütős hangszerek segítségével sokféle ritmussal ismerkednek meg.
- A kotta írás-olvasás terén is előrelépnek (egyszerű dallamok olvasása lapról énekelve és hangszerrel is).
- A gyermekek elkezdik tanulmányaikat egyéni szóló hangszereiken.
EURITMIA
Célok és feladatok:
A gyermekkor középső szakaszának átlépésekor a fantázia és a képzelet új erőit, valamint a moralitást kell a gyermekben kifejleszteni és ápolni. Jobban tagolódik az egységes beszédélmény a nyelvi elemek által. Az euritmia segítségével a gyermek a nyelvtani elemeket nem csak értelmi erőivel érti meg, hanem érzelmi és akarati erőivel is. A középpontra irányuló kör a mozgás során mindig feloszlik, a térbeli formák frontálisan, előre irányulva valósulnak meg. Ügyességi gyakorlatok kísérik az önállóság felé tartó fejlődést. Ekkor kezdődik tulajdonképpen a zenei euritmia.
Javasolt témakörök:
- mássalhangzók bevezetése, az ABC gyakorlása
- nyelvtani elemek térformában való átélése (főnév, ige, melléknév)
- tükörképek formái, gyorsasági és ügyességi gyakorlatok
- koncentrációs gyakorlatok
- alliterációk
- zenei hangok, C-dúr skála
- alsó, felső szólam megkülönböztetése
- egész, fél, negyed, nyolcad hangok megkülönböztetése, csoportos megjelenítése
- polonéz forma
- pedagógiai gyakorlat ("wir wollen suchen")
Várható eredmények:
- A világban való éberebb, egyre inkább határozott formát igénylő és kereső, tagoltabb részvételnek alapvető feltétele és előkészítője a nyelv mássalhangzóinak mozgásban való tudatos átélése és a nyelvi elemek térformái.
- A zenei euritmia elemei kigyakorlásával a mozgása differenciáltabb lesz.
- A gyermekek megtanulnak frontálisan mozogni a térben.
- A speciális, szociális érzék fejlesztését elősegítő gyakorlatok elsősorban a lelki-akarati és a morális készségeket nevelik.