Fejlődési jellegzetességek
Általánosságban véve, a gyermek növekedése csontozatának növekedésében fejeződik ki. Meghosszabbodnak a végtagok, kialakulnak a gyermeknél furcsa, szögletes mozdulatok. A 12 éves gyermek a gravitáció erejét csontjaiban érzi. A fizikai változásokat a gondolkodás területén a kauzalitás megtapasztalása kíséri, míg lelki fejlődésében a gyermek egy olyan életszakaszba lép, amelyet leginkább az állandó változás jellemez. A 12 éves gyermek valami olyasmit él át, amit a gyermekkor elmúlásaként, vagy az individuum megszületésének pillanataként írhatnánk le.
A második hétéves periódus utolsó harmadában már a kamaszkor előrevetüléséről beszélhetünk. A különböző javasolt tantervi témák - egymásra épülő, lejegyzett történelem, Európa földrajza, leíró geometria, közgazdasági matematika, fenomenológiai tudományok, kertészet, fafaragás és szervezett játékok - mind a gyermek fizikai, lelki és értelmi változásait ragadják meg.
Célok és célkitűzések
Ebben az életkorban a tanár arra törekszik, hogy a gyermekek külvilág iránti növekvő érdeklődését aknázza ki. Igyekszik a gyermekek sarjadó kritikai képességeit a természettudományos megfigyelések irányába terelni. Növekvő érdeklődésük a szociális kapcsolatok iránt jó alapot teremthet arra, hogy a gyermekek felelősséget érezzenek saját osztályközösségük iránt. A cél az, hogy új szociális kapcsolatot alakítsanak ki egymással és tanárukkal egyaránt.
Ahogy megjelennek új értelmi képességeik, arra ösztökélhetjük a gyerekeket, hogy oksági összefüggéseket működés közben értsenek meg a világban. Figyelmüket egy olyan világ felé kell irányítani, amilyenben élni és dolgozni akarnak majd, mint felnőttek. A tanulóknak kihívásokra van szükségük, hiszen nagyon színvonalas munkák létrehozására képesek.
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Beszéd és figyelem
A hatodik osztály irodalmi anyagának fókuszában Arany János költészete áll, különös tekintettel a Toldira. Egy epocha keretében foglalkozhatunk a költővel és művével, de a tanév során a gyerekek 10-15 verset is megtanulhatnak, megismerkedhetnek a balladákkal. Dramatizálhatják a Toldi első két énekét vagy a költemény más részeit. A gyermekek legyenek képesek mondanivalójuk tömörítésére, ismerjék meg a mottó fogalmát, tegyenek különbséget a költői nyelv és a próza nyelve és eszközei között. Beszélgessenek a nagyobb lélegzetű irodalmi mű szerkezeti sajátosságairól, a bonyodalom, tetőpont és a megoldás szerepéről.
Ezen felül jó, ha a gyerekek továbbra is természetről szóló költeményeket szavalnak az évszaknak megfelelően, klasszikus és modern, XX. századi műveket egyaránt.
A nyilvánosság előtti beszédet és alapvető retorikát rövid beszámolók tartásával, lelkesítő beszédek, utasítások készítésével és tartásával (a gyerekek Rómát tanulják!) lehet tanítani. Az ókori római birodalomban játszódik Móra Ferenc Aranykoporsó című regénye, a Honfoglalástól az Árpád-házi királyokig tartó történelmi időszakról szól Hegedűs Géza Az egyetlen út és Gárdonyi Géza A láthatatlan ember, Isten rabjai című műve.
Nyelvtan
Hatodik osztályban a cél, hogy a nyelv belső mobilitása iránti erős érzék a gyerekek nyelvérzékének részévé váljon.
Ebben segít, ha a szófajok rendszerét teljessé egészítjük, azt vizsgáljuk, hogy például hogyan változik meg az ige jelentése, ha igenévvé alakítjuk, az ige tárgyas és tárgyatlan ragozásának árnyalatbeli különbségeit érzékeltetjük, vagy a szófajok hogyan alakulnak át mondatbeli szerepükben (melléknév-jelző, ragozott főnév-határozó stb.).
Ezért is foglalkoznak a 6. osztályban a gyerekek a tárgyas és tárgyatlan igékkel és az igenevekkel. Hivatkozva az igemódokra remek lehetőség kínálkozik a közvetlen erkölcsi tanításra a szükségesség, lehetőség, kötelesség és törvényesség, képesség, óhaj és kívánság kapcsán. A 6. osztályban kezdődik el a mondatelemzés tanítása, az alany, az állítmány, a tárgy, a határozók és a jelzők fogalmának és mondatbeli szerepének megismertetésével.
A magyar történelem tanítása kapcsán (honfoglalás) meg lehet beszélni a magyar nyelv szókincsét. Lehet keresni olyan szavakat, melyek az ősi alapnyelvi készletbe tartoznak, lehet beszélni a jövevényszavak eredetéről (török, szláv, latin, német jövevényszavak), esetleg lehet beszélni a gyerekekkel arról, hogy mi is az a nyelvcsalád, s hogyan alakult ki belőle a mi nyelvünk.
Esszéírás
Ebben az évben folytatódik az 5. osztályban megkezdett munka. Több hangsúlyt fektetnek a kísérletek pontos leírására, a történelmi események gazdag, képszerű és drámai elbeszélésére. A gyerekek a természet tanulmányozásával és földrajzzal kapcsolatban leírásokat is készítenek és természetesen továbbra is gyakorolják a helyesírást.
Javasolt témakörök:
Beszéd és figyelem
- Arany János költészete, a Toldi
- 10-15 Arany János vers megtanulása
- a mondanivaló tömörítése
- a költői nyelv és a próza nyelve és eszközei közötti különbségek
- az irodalmi mű szerkezeti sajátosságai
- alapvető retorika, rövid beszámolók
Nyelvtan
- a szófajok rendszerének teljessé egészítése: az igenevek
- az igemódok
- a jelzők és határozók mondatban betöltött szerepe
- mondatelemzés: az alany, állítmány és tárgy
- a magyar nyelv szókincse, az ősi alapnyelvi szavak, a jövevényszavak eredete (török, szláv, latin, német jövevényszavak)
- a nyelvcsaládok
Fogalmazás
- természeti jelenségek pontos leírása
- a történelmi események gazdag képszerű és drámai elbeszélése
Dráma
- a Toldi első két énekének vagy a költemény más részeinek dramatizálása
- osztálydarab a történelmi tanulmányokhoz kapcsolódva, vagy zenés színdarab, operarészlet előadása (pl. Mozart: Varázsfuvola)
Ajánlott szépirodalom:
Móra Ferenc: Aranykoporsó; Hegedűs Géza: Az egyetlen út; Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember, Isten rabjai; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Kodolányi János: Julianus barát; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Cervantes: Don Quijote
Várható eredmények:
Beszéd és figyelem:
- Képesek mondanivalójuk tömörítésére.
- Különbséget tudnak tenni a költői nyelv és a próza nyelvének eszközei között.
- Felismerik az irodalmi mű szerkezetét alkotó elemek sajátosságait.
- Rövid beszámolókat tartanak meghatározott szövegek alapján való felkészülés után.
- A memoritereket szöveghűen tudják előadni a hallgatóság figyelmének felkeltésével és fenntartásával.
Írás és olvasás:
- Különféle műfajban és stílusban képesek írásbeli szövegalkotásra: tudományos kísérlet leírása, személyes napló, meghatározott hangulat bemutatása, élménybeszámoló, rövid vers.
- Önálló munkákhoz referenciakönyveket használnak.
- Használni tudják a nagyszótárt és az etimológiai szótárt.
- Rendszeresen, egyéni választás alapján olvasnak házi olvasmányokat.
- A különböző stílusú könyvek tartalmát írásban is szabatosan tudják összefoglalni.
- Felismerik és szóban és írásban is meg tudják fogalmazni a hétköznapi helyzetek törvényszerűségeit.
Nyelvtan:
- A mondat fő részeit (alany, állítmány, tárgy, határozók, jelzők) felismerik. ágrajzban ábrázolni is tudják.
- A helyesírás szabályait tudatosan alkalmazzák, írott szövegeik helyesírását ellenőrizni is tudják a szótár segítségével.
MATEMATIKA
A 12. életévüket betöltött gyermekek belső logikája lehetővé teszi, hogy rendszerezni tudják a már meglévő tudásukat. Ez a lépés tetten érhető az algebrában, s ez elvezet a számolás alkalmazásától a számítási folyamatok megfigyelésén át egészen az általános érvényű összefüggések felismeréséhez.
Ahogy a gyermekek közelednek a pubertáskorhoz, érzelmi világuk felerősödik. A matematika fontos támaszt nyújt ebben az életkorban. Itt nem elsősorban saját, szubjektív véleményük, elképzelésük játszik szerepet. A matematika nemcsak a numerikus anyagra irányítja figyelmüket, hanem saját gondolkodásukra is. Ha a diákok gyakorlatot és biztonságot szereznek a matematikai törvények megismerése és a műveletek végzése során, önbizalmat is nyernek. Amint ez sikerült, a diák a matematikatanítás legfőbb céljához vezető útra lépett, azaz a gondolkodásba vetett bizalom elnyeréséhez. Ebben az életkorban felébreszthetjük a diákokban a világ iránti érdeklődést, ha a gondolkodást praktikus életszükségletekre, követelményekre irányítjuk.
A számolás a gondolkodás területén végzett aktív akaratnevelés.
Az első mértanórákon csak a legalapvetőbb geometriai fogalmakkal foglalkozunk. Fontos, hogy a diákokkal megéreztessünk a geometria és a világban lévő törvényszerűségek összefüggéseit. Ez sokkal könnyebben sikerül, ha a bennük működő törvényszerűségek mellett megérzik a formák szépségét, és a mértan szigorúan szabályozott kapcsolatait.
Amit csodálkozással tapasztaltak meg az 5. osztályos szabadkézi geometriában, azt gondolatilag körüljárják a 6-7. és a 8. osztályban. Felkutatják és formába öntik a mértani szabályokat. A diákoknak meg kell tapasztalniuk, hogy a mértani bizonyítások nyelve szorosan kötődik ehhez a tantárgyhoz. A diákok számára a saját nyelv- és kifejezésformájuk kialakításához fontos megismerni egy olyan nyelvet, ami érzelmektől mentes, és segíti a tiszta, logikus gondolkodást. A 8. osztályban új témaként megjelenő kúpszelet-geometriában ismét felmerül, -miként már előzőleg a párhuzamosoknál- a végtelenség kérdése. A végtelent még most sem kell kifejezetten definiálni.
Javasolt témakörök:
Számolás
- A fejszámolás folytatása.
- Ismétlés: számolás természetes számokkal, pozitív tizedes törtekkel és törtekkel.
- Arányossági következtetések: egyenes és fordított arányossággal.
- Százalékszámítás: a százalék fogalma, alap, százalékláb, százalékérték. A százalékszámítás arányos következtetéssel.
- A százalékszámítás alkalmazása a kereskedelmi számításokban: kamat-, árengedmény-, átváltás-, nyereség- és veszteség-, ÁFA számítás, valamint a képletek használatának általános bevezetése az egyszerű kamatszámítás segítségével.
- Negatív egész számok bevezetése.
- A négy alapművelet a negatív számokkal.
Mértan
A derékszögű és egyenes vonalzó, illetve körző használatának a kezdete, amelyekkel pontosan szerkeszthetők a különböző geometriai formák és alakzatok.
- A kör szerkesztéséből kiindulva a főbb mértani alakzatok felfedezése, úgymint háromszög, hexagon (hatszög), négyzet, rombusz, parallelogramma, oktogon (nyolcszög).
- A kör felosztása: 3,4,5,6,8,10,12,24 egyenlő részre.
- Szakasz felezőmerőlegesének szerkesztése, szögfelező szerkesztése.
- Különféle háromszögek szerkesztése: egyenlő oldalú, egyenlő szárú, általános háromszög, és derékszögű háromszög.
- A szögek fajtái: hegyesszög, tompaszög, homorú szög, egyenesszög, teljesszög.
- A pitagoraszi-zsinór használata: vizuálisan alkalmazott, csomókkal ellátott zsinór (az egyiptomiak használták piramisaik építéséhez). Felületek parkettázása különböző mértani alakzatokkal (négyzet, szabályos háromszög, téglalap).
- Mozaikkal kirakás (padlóburkolás kőlapokkal, belevonva a párhuzamos vonalak pontos szerkesztését).
- A pentagon (ötszög) és a pentagram (ötágú csillag) pontos szerkesztése.
- A háromszög belső szögeinek összege, geometriai bizonyítása, kimetszések és szögmérő használatával.
- Az előbbi bizonyítás levezetése számolással.
- Szögek pontos szerkesztése körzővel, szögfelezéssel.
- Háromszögek szerkesztése, a szerkesztés menetének leírása.
- A háromszög egybevágóságának négy alapesete.
- A háromszögek, négyszögek elemi tulajdonságai és speciális fajtái.
- Szögmásolás, szögfelezés. Külső pontból adott egyenesre merőleges szerkesztése.
- Levél-, ill. virágszirom formák háromszögekből és körből.
- Egybevágó alakzatok, hasonló háromszögek szerkesztése.
- Pótszögek, kiegészítő szögek és egyéb szögek.
- Háromszögek szerkesztése magasság, szög és oldalfelező merőleges ismeretében.
Várható eredmények:
- A gyermekek készségszinten végzik a műveleteket a nem negatív racionális számok körében.
- Az egyenes- és fordított arányosságot felismerik és alkalmazzák egyszerű, konkrét feladatokban.
- Ismerik a százalékszámítás fogalmait /alap, százalékérték, százalékláb/ és ezek kiszámításának módját.
- Képesek körzővel és vonalzóval pontos szerkesztések elvégzésére.
- Szerkesztési feladatokban önállóan tudják alkalmazni a szakasz- és szögfelezést, szögmásolást, képesek párhuzamos és merőleges egyenesek előállítására.
- Ismerik a háromszögek és négyszögek fajtáit és tulajdonságait.
- A szögpárokat és a háromszögek és a négyszögek belső szögeinek összegét alkalmazzák egyszerű feladatokban.
TÖRTÉNELEM
Célok és feladatok:
Tizenkét éves korára a gyermek már képes arra, hogy a történelmi okság fogalmát megértse. A tananyag körülbelül 2000 évet fog át, a római történelmet és a középkort egészen Kr. u. 1400-ig, így világos ismérvek kellenek a témaválasztáshoz. Most, amikor a gyermek kezdi megérteni az ok-okozati összefüggéseket, fontossá válik számára, hogy az egyes társadalmi csoportok, intézmények, személyek összeütközésének, a hatalomért folytatott harcnak milyen előzményei és következményei vannak. (Pl.: patríciusok és plebejusok, Róma és Karthágó, rómaiak és barbárok, arabok és frankok, pogányság és kereszténység, császárság és pápaság.) Egyre inkább előtérbe kerül a letisztult, tárgyilagos gondolkodás. A gyermek látóköre kiszélesedik, személyisége egyre erősebben, karakteresebben nyilvánul meg. Ezért is érinti mélyen őt a Római Birodalom kiterjedésének megtárgyalása és a római polgár jellegzetes személye. Különösen érzékeny lesz az igazságosság és a jogosság kérdésében. Pontosan ismernie kell kötelességeit és a szabályokat. Önmagától és másoktól is elvárja ezek következetes betartását. A korai középkor tanítása során a rómaiak világához képest egy új lehetőség nyílik meg a béke és a keresztényi szeretet átélésével. Korunkban is erős vágyat tapasztalunk az erőszakmentes világ megszületése iránt. Az ókori Róma és a középkor történetét az ellentétek szempontjából vizsgáljuk meg. Az előbb felsorolt példák teljes megértéséhez majd a felső tagozatban (9-12. osztály) jutnak el a tanulók, mikor másodszor is áttekintik a történelmet. Ennek megalapozása a hatodik osztályban történik. A történelem mindinkább a szembeállításokra épül, a vezető történelmi személyiségek az egyes társadalmi csoportok képviselőiként jelennek meg. A római kultúra tanulmányozása során a latin nyelvvel is megismerkednek a tanulók. Ezáltal a római jellem is mélyebben átélhetővé válik. A tanuló megérti, hogy a görög-latin történelemnek egészen a mai napig tartó hatása van, a modern társadalmak sokféle módon tükrözik a "római" minőséget. (Pl.: a köztársaság, respublika, a városi polgár, a polgári jog, a mérnöki tudományok, a közigazgatás.) Hasonló módon a középkor kulturális élete, a keresztes hadjáratok, az arab kultúrának a tudományra és a kereskedelemre gyakorolt hatásai a mai napig fellelhetőek. A tananyag tárgyalása során a történelmi személyiségek ellentéteit, jellemét szembeállítjuk egymással, a történelmi eseményeket időrendbe helyezzük. A jelen, múlt és régmúlt fogalmát világosabban különbözteti meg a tanuló, képessé válik egyszerű kronológiai számítások elvégzésére. A megadott történelmi témákhoz kapcsolódó fogalmakat képes használni élőbeszédben. A szónoki beszédek és a viták megismerése során gyakorolja az érvekkel alátámasztott kulturált vita technikáját és szabályait. Az egyszerű írásos források szövegét tanári segítséggel megérti, közösen és önállóan is rendszeresen mond szövegrészleteket és verseket. Önállóan képes gyermekkönyvek, lexikonok, térképek segítségével a tananyaghoz kiegészítést fűzni. Korabeli építészeti és tárgyi emlékeket eredeti helyükön, megfigyelés után jellemezni tud. Képes nyomon követni a történelmi események helyszíneit, és a történelmi térképeken az egyes országok területi változásait.
Javasolt témakörök:
Az ókori Róma
- Róma alapítása, Romulus és Remus, a királyság kora, patríciusok és plebejusok, a római vallás
- A Római Birodalom felemelkedése, az államszervezet, a köztársaság megszilárdulása, a római jog
- Róma és Karthágó ellentéte, hadvezérek és csaták a pun háborúk történetéből (Scipio és Hannibál).
- Julius Caesar és hadserege
- A Római Birodalom aranykora Augustus császár korában, a császárság, mint új államforma, szabadok és rabszolgák, „kenyeret és cirkuszt"
- A rómaiak élete, műveltsége.
- Híres szónokok és szónoklatok
- Róma, az ókori nagyváros: vízvezetékek, fürdők, utak, római villák. A Colosseum, a Forum - Amfiteátrum, bérházak, lakomák, öltözködés, a mindennapi élet
- A provinciák élete, Pannónia (Aquincum és Gorsium)
- Magyarországi római emlékek megtekintése és tanulmányozása.
A kereszténység fő tanításai és a korai középkor
- A kereszténység elterjedése a Római Birodalomban
- Szent Pál élete, keresztényüldözések, a korai keresztény közösségek, katakombák
- A keresztény egyház kialakulása, Nagy Constantinus
- Róma hanyatlása
- A népvándorlások kora: gótok, hunok
- Nagy Károly és a frank birodalom
- A magyarok vándorlása, a honfoglalás
- Mohamed tanításai és az iszlám terjeszkedése, az arabok hódításai
- A magyarok kalandozásai, Szent István államalapítása, pogány lázadások, Szent Gellért püspök
- Szent László legendák
- A középkori egyház és az egyházi műveltség, a kolostori élet, kolostori iskolák
- A szerzetesrendek és tevékenységük
- A középkori uradalmak, falvak élete, a hűbériség
- A pápaság és császárság harca
- Marco Polo és Julianus barát keleti utazásai: Jön a tatár!
- A középkori várak építése, élet a várakban (pl.: IV. Béla idején)
- A lovagi élet, a lovagkor, a lovagrendek, a trubadúrok világa
- Katedrálisok építése, keresztes hadjáratok, a templomos rend
- Középkori városok: céhek, kereskedők, városi polgárság, nemesfém bányászat, pénzverdék (pl.: Károly Róbert idején)
- Járványos betegségek
- A középkor technikai újításai: vízimalom, szélmalom, lovagi öltözet (páncél)
- A mezővárosok élete, heti vásárok, a szabad királyi városok és bányavárosok Zsigmond király idején
- Hunyadi János a törökverő, a keresztes hadak élén, a félhold árnyékában
További javaslatok:
- A vikingek hódításai;
- A közösségek önellátó mezőgazdálkodásának kialakulása: Szent Columbán tevékenysége.
Várható eredmények:
- A gyermek képes a megismert történelmi élethelyzetek, események és mai életünk közötti párhuzamok felismerésére.
- Képes a képi és szöveges információkat együttesen kezelni.
- Történelmi személyek vagy csoportok konkrét tetteit képes megindokolni.
- A Kr.e. és Kr.u. illetve az évtized, évszázad, évezred fogalmakat megérti és gyakorolja.
- Képes a különböző léptékű térképeken tájékozódni.
- A történelmi és földrajzi atlaszt össze tudja hasonlítani az egyes időszakokra és helyszínekre vonatkozóan.
- Korbeli használati tárgyak funkcióit képes felismerni.
- Egyszerűbb korabeli legendát, krónikát, emlékiratot tanári segítséggel fel tud dolgozni.
- Egyszerű mennyiségi mutatókat (lakosság, terület) össze tud hasonlítani és értelmezni.
- A képek közötti összefüggéseket felismeri, rendszerezi.
- Tárgyi és építészeti emlékeket vizsgálva kérdéseket tud megfogalmazni.
- Képes összefüggően beszélni megadott történelmi témáról a megismert fogalmak felhasználásával.
- Tanári segítséggel felismeri a történetek alapján elkülöníthető korszakok jellegzetességeit.
- Történelmi eseményeket időrendbe tud állítani.
- A történelmi térképek segítségével országok területi változásait nyomon tudja követni.
- A földrajzi elhelyezkedés és a történetekben megjelenő események összefüggéseit tanári segítséggel felismeri.
FÖLDRAJZ
Célok és feladatok:
A 6. osztályban, a földrajztanításban két szempont érvényesül. Az egyik, hogy hazánk milyen kapcsolatban áll a kontinenssel, amelyen belül található. A másik, hogy rövid, de szisztematikus áttekintést kell adni az összes kontinensről. A kontinenseket összehasonlítjuk egymással topográfiai és morfológiai szempontok szerint (alak, vízrajz, hegységek, légköri viszonyok, klíma, vegetáció stb.). Itt tárgyaljuk a csillagászat Földdel és évszakokkal kapcsolatos vonatkozásait. A geológia (ásványtan- és kőzettan epocha) és a növénytan (földrajzi övezetesség) szintén kapcsolódik a földrajzepochához. Az ipar és a kereskedelem bemutatásakor néhány markáns, Európán kívüli példát ismertetünk. Ezeket gondosan kell kiválasztania a tanárnak, szem előtt tartva azt, hogy az egyes földrészek tárgyalásakor milyen témákat kíván a 7. és a 8. osztályban felvetni.
Javasolt témakörök:
Európa:
- A földrajztanítás korábbi szakaszában a tanulók már megismerkedtek egymástól eltérő tájakkal, életmódokkal. Most Európát a polaritás szemszögéből vizsgáljuk, például elemezzük a víznek, a levegőnek, a fénynek, a hőmérsékletnek, a hegyeknek, és a talajfajtáknak az egyes régiók tájaira és gazdaságára gyakorolt különféle hatásait. Össze lehet hasonlítani egymással egy mélyföldi országot (például Hollandiát) egy hegyvidéki országgal (például Svájccal), vagy egy tengerparti, hagyományos gazdaságú régiót (például Norvégiát) egy szárazföldi országgal (például Csehországgal).
A Föld, mint egységes egész, tágabb áttekintésével kapcsolatosan:
- A kontinensek és az óceánok formája, elhelyezkedése. Óceáni áramlatok. Az árapály és a Hold közötti összefüggés.
- Hogyan függnek a vegetációs övek a nap állásától és a klimatikus viszonyoktól. Az évszakok kapcsolata a Föld Nap körüli keringésével.
- A sziklás altalaj, a Föld régebbi és újabb képződményei.
- Fiatal gyűrthegységek (pl. Alpok, Himalája, Andok), és törési formák (pl. a vörös-tengeri Jordán árok, Rhone völgye stb.).
- A nagy folyók és jellemzőik, pl. Rajna, Duna, Dnyeper.
- A trópusi esőerdő, a szavanna, Ausztrália távoli elhagyott vidékei, a sós sivatagok, mint ökoszisztémák.
- A glóbuszra, mint egészre tekintés különböző perspektívákból, vagyis nem csak úgy, hogy Európa áll a központban.
- A szűzföldek feltörése, erdőirtás, elsivatagosodás, a talajerózió kirívó példáinak megemlítése.
- Szállítási utak nyitása (pl. a transz-szibériai vasútvonal, a Szuezi- és a Panama-csatorna).
Ásvány és kőzettan
A földrajztanításból fontos szempontok és fejlődési pontok adódnak a növénytan (vegetációs zónák), valamint a természetrajz új „fizikális területe" - a mineralógia - számára. Éppen a fizikális-logikai aspektus az, ahogy már említettük, amit Rudolf Steiner a 6. osztályos ásványtan tanítása esetében fontosnak tart. Az ásványoknak a megfigyelésével jutunk a természetnek az embertől legmesszebb eső területére.
- Először a földrajzzal kapcsolatosan: a legkülönfélébb hegyképző kőzetek és a jellemző hegyformák
- Vulkanizmus, jellegzetes kőzetei, ásványai, hazai megjelenései (A gránit és a gneisz összetétele. A földpát, kvarc és csillám külön előfordulása. A bazalt, riolit és egyéb kiömlési magmás kőzetek.)
- Az üledékes kőzetek, jellegzetes fajtái, felhasználásuk (mészkő és rokonai)
- A metamorf kőzetek, jellegzetes fajtái, felhasználásuk (palák).
- Drágakövek, amelyek az őskőzetben, amelyek a mészkőben, illetve a vulkanikus kőzetben fordulnak elő. A drágakövek feldolgozása.
- Ásványlelőhelyek és ipari vonatkozásaik.
- Az ásványtannal kapcsolatban főleg kirándulásokat teszünk érdekes lelőhelyekre és ha lehet, drágakőcsiszoló műhelybe.
Nyilvánvalóan lehetetlen az összes téma feldolgozása, de meg kell találni az egyensúlyt, amely a lehető legjobban bemutatja az egészet.
Várható eredmények:
- A gyermek tudja elhelyezni Magyarországot és a Kárpát-medencét Európa tájai és országai között.
- Tudja összehasonlítani Földünk kontinenseit egyszerű topográfiai és markáns morfológiai jellemzők alapján.
- Ismerje Földünk szilárd kérgének kialakulását, fejlődését.
- Tudja megkülönböztetni a magmás, üledékes és metamorf kőzeteket főbb képviselők alapján.
- Ismerje e kőzetek mindennapi jelentőségét.
BIOLÓGIA
Célok és feladatok:
Az ásványok tanulmányozása a tananyag központja ebben az osztályban, ekkor érik el a gyermekek az "oksági küszöböt", amikor gondolkodásuk azt keresi, hogy miként eredményez egy dolog "okként" egy másikat. A növény szerkezete, környezete és évszakonkénti életciklusai közötti összefüggést immár egyértelművé tehetjük.
A geológia mutatja a talajtípusok, a hegyvidéki flóra és fauna fizikai alapját. A földrajz minden lehetőséget megad arra, hogy egyre jobban értékelhessék a klíma, a vegetációs zónák és a növénytermesztés gazdasági szempontjainak összefüggéseit, míg a fafaragás megjelenése a különféle fafajták tulajdonságaira vonatkozó tapasztalatokat nyújt a gyermekeknek.
A 6. osztállyal kezdődően a kertművelésnek kell közvetlen és gyakorlati úton bevezetnie a gyermekeket a növényvilág rejtelmeibe. A felső tagozatig rendszeres foglalkozásokra van szükség, hogy megfelelően folytatódjon a kert művelése. A hangsúly a talajművelésen, a virágok és zöldségfélék gondozásán, illetve a termény begyűjtésén van. A lehetőségek az iskola fekvésétől, és a rendelkezésre álló forrásoktól függően változhatnak, de az elsődleges szükséglet az, hogy fenntartsuk és fejlesszük a gyermekek kapcsolatát a növényvilággal. Az évek folyamán találkoznak a betakarítás, a komposztálás, a rovarirtás és a téli tárolás éves körforgásának gyakorlatával, valamint hosszú távú feladatokkal, mint például facsemeték nevelése, amikor is a magról csíráztatott és nevelt facsemetéket a felső tagozatban lehet elültetni.
Állattan
Emlősök
- Az elefánt - nagyon intelligens, társas állat, speciálisan fejlődött (kézként használt) ormánnyal és füllel; viszonya az emberhez.
- A delfinek és a bálnák - az óceánok intelligens társas állatai.
- A fókák - speciális vízi emlősök (nagy oxigéntelítettségű vér).
- A kenguru - erszényes állat egyedien fejlődött lábformával.
Hüllők
- Kígyók - a gerinc felépítésének uralkodó minősége.
- Teknősök - a megkeményedett bőrlemezek uralkodó minősége.
Halak
- Különböző édesvízi és tengeri halfajták ismertetése.
- A lazacok és az angolnák vándorlása.
- A túlzott halászat problémája.
Puhatestüek, brachiopodák (karlábúak) és kagylófélék, csigák
- Ehető kagylók, közönséges tengeri kagylók.
- Csigák.
- Férgek - földigiliszta szerepe a kertészkedésben.
Rovarok
- A növénytani tanulmányokkal kapcsolatban - a lepkék életciklusa.
- A kertészkedéssel kapcsolatban - bogarak, fatetű stb.
- A rovarok hármas tagolású megközelítésben: anyagcsere típusúak - a bogarak, idegi-érzékszervi típusúak - a lepkék, ritmikus típusúak - a méhek.
- A méhek életciklusa - beleértve a méhek gondozását, a méhészetet - méz, méhviasz stb.
- A hangyák és a hangyaállam
Növénytan
Virágos növények
- Egyszikű virágok - liliomok, a hagyma és a gyöktörzs
- Keresztes virágúak.
- Fűfélék, ernyősvirágzatúak, pillangósvirágúak, katángfélék, és fészkesvirágúak.
- Ajakos virágúak, és más fészkesvirágúak, a virágzatok tömörödésének példái.
- Szarkalábfélék és rózsafélék, ezek változatai.
Ezeknek a virágos növényeknek a fejlődése követhető egész éven át. Az évszakonkénti "ébredés" és "alvás" megtárgyalható.
Növénytan
Várható eredmények:
- A gyermek minden témakör esetén mutasson egyre fokozódó pontosságot a megfigyelések terén, a leírások árnyaltságában.
- Tudjon összefüggéseket találni a kertben végzett tevékenységek és az élővilág általános törvényszerűségei között.
- Ismerje fel a különböző állatok helyét az ember által művelt természeti világban.
FIZIKA
A tudományos ismeretek tanításának fő célja az, hogy kifejezze azt, hogy a tudomány az emberi létezés része, valamint az, hogy fantáziadúsan, az érzelmekre ható módon adja át azokat. Ez a természet valóságos jelenségeinek megfigyelésére vonatkozó képesség kifejlesztését jelenti. A tényleges tudományos ismeretek oktatása a gyermek olyan életkorában kezdődik, amikorra szert tesz arra a képességre, hogy oksági összefüggéseiben szemlélje a világot, és amikor ezek az ismerete a gondolkodási képesség fejlesztésére szolgálnak. Ennek oly módon kell történnie, hogy olyan minőségi gondolkodás fejlődjön ki, amely folyamatosan képes szemlélni az emberi lény és a való világ változó kapcsolatán.
Az alább következő elvek pedagógiai nézőpontból a legfontosabbak:
- A kísérleti úton nem vizsgálható modellek helyett valóságos érzékelésen, megfigyelésen alapuló gondolkodási módszert javasolt alkalmazni.
- Kezdetben a jelenséggel összefüggő érzelmi kapcsolatot kell kialakítani a tanulókban. Később ezt meg kell szabadítani a szubjektív elemektől azzal a céllal, hogy a belső értékek megragadhatók legyenek a megértési tevékenység során.
- Emiatt a tudományos ismeretek tanítása a Waldorf-iskolában az érzékelés minőségéből indul ki. Ezért e tanítás módszere különösen érzékelés-orientáltnak írható le. Ez fontos szerepet játszik, és higiéniai-pedagógiai jelentősége van.
Célok és feladatok:
A fizikaoktatás a megtapasztalt és megfigyelt jelenségekből indul ki, nem pedig elméletekből vagy modellekből. Minden kínálkozó lehetőséget ki kell használni az ellentmondások bemutatására, a tények szembeállítása érdekében. Még akkor is, amikor e tantárgy egyes szabályai kerülnek ismertetésre, nem szabad azokat elszigetelten tárgyalni, hanem az érintett egyéb tantárgyakkal való összefüggésben. Ezért önmagától értetődik, hogy adódó alkalommal, a tanított gyermekek életkorának megfelelő időben, be kell mutatni a művészethez és a technológiához való kapcsolódásokat.
A középtagozat igyekszik gazdag tapasztalatokat nyújtani a fizikai jelenségekről, amelyekre ráépülhet a felső tagozat ismeretanyaga.
Javasolt témakörök:
A jelenségek egyszerű, teljesen érthető kísérletekkel történő megtapasztalása vezeti be a tanulókat a fizika világába.
Ebből a célból a hangtannal lehet kezdeni. Különböző témakezdések kínálkoznak, ezek közül kettő:
a) Bevezetés az alapvető hangjelenségekbe (rezgés, hangmagasság, hangerő, hangszín).
b) Kezdés családi hangszerekkel, ekkor a tanulóknak módjukban áll felismerni a rezgést, mint a hang fizikai megfelelőjét:
- a hangforrás, valamint a hangerő, a hangmagasság, és a hangszín közötti kapcsolat bemutatása,
- hangközök a monochordon,
- hangterjedés,
- rezonancia.
A tanulóknak mindenképpen meg kell ismerniük a gége fizikai-fiziológiai tulajdonságait (összevetés a 8. osztályos biológiával).
A festés során szerzett tapasztalatokra építve továbblépnek a következő témákra:
- Színelmélet.
- Egyszerű fénytan (azaz elmélet nélküli ismertetés).
- A kiindulási pont a világosság, illetve sötétség ellentéte.
- Megvilágított színes felületek figyelésének abbahagyása után a szemben utókép képződik, ez vezetett a kiegészítő színek elméletéhez (Goethe "megidézett" színei).
- A színpompás és színes árnyékok szemléltetése, valamint keletkezésük feltételeinek bemutatása.
- Átlátszatlan közeg hátulról vagy oldalról történő megvilágításakor megjelenő színjelenség megmutatása.
- A színelméletben cél a sötét/világos határokon megjelenő idegen színcsíkok tanulmányozása prizmán keresztül.
- Idegen színcsíkok jelennek meg a sötét/világos határokon.
- A színeken kívül az árnyékok is tanulmányozandók.
- A mágnesesség bemutatása a természetben előforduló magnetit (mágnesvasérc) segítségével. A mágnesezhetőség vizsgálata.
A közönséges mágnesek, és a (burkolat nélküli) iránytű bemutatása. Ez a következő témák megvitatásához vezet:
- az északi és a déli pólus fogalma,
- a mágneses vonzás és taszítás fogalma,
- a föld mágneses mezeje.
Elektrosztatikában a vonzás és a taszítás jelenségének vizsgálata.
A hőtani elméletek a következő ellentétekkel foglalkoznak:
- meleg és hideg,
- hő- és hidegforrások bemutatása, megvitatása a hűtés megvalósítási lehetőségével együtt (de még technikai részletek nélkül),
- az égés és a súrlódás, mint hőforrás tanulmányozása.
Várható eredmények:
- A gyermekek megtanulják a kísérletek megfigyelésének folyamatát, módját.
- A látott, tapasztalt jelenségeket saját szavaikkal el tudják mondani.
- Ismerik a fizika különböző területeinek alapjelenségeit: világosság-sötétség, színek, alapvető hangjelenségek, mágneses illetve elektrosztatikai vonzás-taszítás, meleg-hideg.
IDEGEN NYELVEK
A 6. osztály a pubertás határát jelzi. Cél, hogy felébresszük a fiatal emberek intellektuális képességét a nyelv koncepcionális rendszerének megértéséhez, hogy rendszerében lássák az eddig tanultakat és a még megtanulandókat.
Ebben a korban a diákok hasznosan tanulnak nyelvtani formákat. Más szavakkal, a rend és rendszer, az áttekinthető tervezés nagyon fontos a 6. osztályban!
A dráma és hősköltemények, valamint sok humor képezi a beszédgyakorlatok alapját. Rövid színdarab jeleneteket lehet előadni. Minél több idiómát, kifejezést és mindennapi társalgási szókincset lehet beépíteni a szóbeli munkába.
A 6., 7. és 8. osztályban a földrajz, jellegzetes epizódok, történelmi és mitikus személyiségek alkotják a fő témaköröket.
Amint megfelelő nyelvtani és szókincsalapot sikerült kialakítani, a diákokat bátorítani kell, hogy szabadabban fejezzék ki magukat.
ANGOL
Javasolt témakörök:
- Dalok, versek (dráma jellegű)
- Drámai vagy humoros természetű párbeszédek betanulása vagy improvizálása
- Történetek olvasása (Az olvasásnak mindig jót tesz, ha az osztály egy meghatározott feladatok kap vele kapcsolatban, valami felfedezendőt a szövegben, vagy hogy megfigyeljék, hogy egy-egy szó hogyan jelenik meg a szövegben)
- Kérdés/felelet társalgási szinten és szöveghez kapcsoltan
- Nyelvtan:
- Határozott és határozatlan névelők 2.
- A jelen és múlt tovább gyakorlása
- Prepozíciók
- Melléknév fokozása
- Felszólító mód
- Must, have to, can, need, may
- Always, never, sometimes, often
- How many, how much - megszámlálható és nem megszámlálható főnevek - some, any
- A jövő idő bevezetése (going to)
- Iskola, tantárgyak, órarend témája, napirend, utazás, közlekedési eszközök, sport, játékok
- Szókincsbővítés. Ház, étkezés, foglalkozások, vásárlás, tájékozódás
- Nyelvtankönyv rendszeres vezetése Szótár vezetése, a többes szám és igék esetén a rendhagyó alakok feltüntetésével
Ajánlott irodalom:
- Double-decker holiday
- Robin Hood
- The Three Billy Goats
- The Long Nose
- Dick Wittington: A story for England
- The Flying Enterprise
- L. I. Wilders: „The Little House in the big Woods"
- O. Spencer: „Kidnapped by Indians"
- U. Taylor - Weaver: „The Farmer and the Goblin"
Várható eredmények:
Az év végére a gyerekek a következő szóbeli, írásbeli és nyelvtani témákban szereznek ismereteket:
- szabadabban beszélnek önmagukról és a környezetükről
- felismerik (pl. egy szövegből) az eddig tanult nyelvtani anyagok és további példákat találnak az adott témához
- megértik a nyelvtani terminológiát, használják a kibővült szókincsüket.
NÉMET
Javasolt témakörök:
- Dalok, versek (dráma jellegű)
- Drámai vagy humoros természetű párbeszédek betanulása vagy improvizálása
- Iskola, tantárgyak, órarend témája, napirend, utazás, közlekedési eszközök, sport, játékok
- Történetek olvasása, (Az olvasásnak mindig jót tesz, ha az osztály egy meghatározott feladatot kap vele kapcsolatban, valami felfedezendőt a szövegben, vagy hogy figyeljék meg, hogy egy-egy szó hogyan jelenik meg a szövegben)
- Önmagukról és a környezetükről történő szabadabb beszéd
- Kérdés/felelet társalgási szinten és szöveghez kapcsoltan
- Nyelvtan: mondatszerkezet - egyenes szórend a főmondatokban és összetett mondatokban, a főnevek nemére vonatkozó szabályok, haben és sein használata, esetek (tárgy és részes), személyes névmások esetei, alapvető határozószók, idő-, hely-, és módhatározók, prepozíciók (in, an, aus, auf, über, unter, vor, hinter, zwischen), melléknévfokozás
- Összetettebb utasítások, felszólító mód (Imperativ)
- Nyelvtankönyv rendszeres vezetése referencia céljából, az eddig tanult nyelvtan áttekintése
- Szótár vezetése a nem és többes szám feltüntetésével.
MOZGÁS ÉS TESTNEVELÉS
JÁTÉKOK, GIMNASZTIKA, SPORT
Célok és feladatok:
Míg az előző év az ógörög kultúrához, a 6. osztály kultúrtörténetileg a római korhoz és annak értékeihez kapcsolódik. Jellemző fogalmai: a rend, a forma, a pontosság. A gyermekek ebben az életkorban lelkükben azt az egyensúlyt tapasztalják meg, amelynek fizikai képe a folyékony és a szilárd közti egyensúlyt megtartó izomrendszer.
Az egyenesség fontos minőség ilyenkor, és ez megkívánja a belső erők egyensúlyát.
A gyakorlatok végzésekor a játékosság mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a pontosság és a formák tisztasága, a rendre való törekvés.
Méréseken és a játékok pontozásán keresztül, valamint a tanár bíróként, vezetőként való elfogadásával a tárgyilagosság alapelve kerül előtérbe.
A gyakorlatok végzésekor a tanulók magasság szerint állnak sorba, a legmagasabb leghátul.
Javasolt tartalmak:
- Bothmer-gimnasztika: Háromszögek; Fő elemük a vízszintességből való kizuhanás és az éber egyenességbe való átváltozás. A botgyakorlatok az egyenesség élményét erősítik: felfelé nyújtózás közben is biztosan meg kell állniuk a földön.
- Testnevelés: Jól meghatározható fokozatok a gyakorlatok felépítésében: kézenállás, kézenállásból átfordulás, egyszerűbb elemek (statikus és dinamikus) a korlátokon és a gyűrűn, az egészségre és a biztonságra mind több figyelmet fordítva.
- Akrobatika. Atlétika. Zsonglőrködés: diaboló, zsonglőrlabda, buzogány stb.
- Játékok: Átmenet a csapatjátékok felé. Ez a következők előkészítését igényli: pontozás, vannak győztesek és vesztesek, az ellenfelet ki lehet cselezni, előfordulhat fizikai kontaktus. A kidobós játékok jó felkészülést jelentenek, pl. amikor a labdát egyenesen egymásra dobják. Jellemző játékok: Fal labda, Ütős (méta jellegű) labdajátékok, Röplabda-jellegű, háló fölött játszott labdajátékok Kidobósok. Légiós játékok, rendgyakorlatok, "alakizás".
Várható eredmények:
- A gyermekek az órai munka során a pontosságra, a formák tisztaságára és a rendre törekszenek.
- Ismerik a korosztályuknak megfelelő Bothmer-gimnasztika gyakorlatokat, és azok pontos végrehajtására törekszenek.
- A tanult akrobatikai, atlétikai és tornagyakorlatokat biztonságosan, összerendezetten végzik.
A tanult csapatjátékok technikai alapelemeit ismerik, szabályaikat alkalmazzák.
KERTMŰVELÉS
Célok és feladatok
A Waldorf-pedagógia elsődleges feladata, hogy minden gyermek egészséges fejlődéséhez megteremtse a szükséges feltételeket. Ezért is indokolt egy iskolakert kialakítása, amely térhez és lélegzethez engedi a gyermekeket, de ugyanakkor egy sajátos kihívást és feladatot is jelent számukra.
Ahhoz, hogy a gyermekek képessé váljanak saját lehetőségeik felismerésére a kertészet tantárgy bevezetésére és művelésére van szükség. Sok-sok gondoskodó figyelemmel elvégzett részfeladat segít egy tartalmas és esztétikus terület létrehozásában.
Az eredmények - itt rendkívül tág értelemben véve, tehát nem csupán a megtermelt gyümölcsöt, zöldséget, virágot stb. értve alatta, hanem a szerszámokkal való bánás megtanulását, gyakorlását, a föld termővé alakítását, vagy a munkafolyamatok nehézségének, szépségének, reménytelenségének, vagy megoldhatóságának megélését, a közben kialakuló társulásokat is értve alatta - olyan képességek kibontakozását kell, hogy elősegítsék, amelyek az emberi világhoz való kapcsolódásokban szükségesek.
Természetesen fontosak az előzmények, amikre építhetünk.
A kertészet nem csupán egy különálló tantárgy a többi között, hanem sok szállal kapcsolódik a történelemből, földrajzból, irodalomból tanultakhoz. Az igényes kerttervnél felhasználhatók a geometriában tanultak, az ásványtani ismeretek jó alapot szolgáltatnak a talajvizsgálathoz, biológiából a szaporodás, növekedés, kifejlődés fázisai, valamint az elfogyasztható növények élettani szerepe, játszik fontos szerepet.
Ez a fajta „egybeszőttség" segít a gyerekeknek kapcsolódási pontokat találni, illetve egyre nagyobb tájékoztatást nyújt a kertben végzett tevékenység sokrétű összefüggéseivel.
A kertművelés oktatásának súlypontja elsősorban a gyakorlati munkára tevődik, ezen keresztül válik érthetővé a gyerekek számára, hogy mit is kell és lehet tennünk a növények jó és kiegyensúlyozott fejlődéséért.
- Milyen feltételek, milyen mértékben szükségesek a növény életéhez?
- Az élettelen kőzetből miként jön létre a termőtalaj?
- A komposztálás, talajmegmunkálás, a talajlakók élete mit ad a növények számára?
- Hogyan vesz fel tápanyagot a növény, miként szaporodik?
- Mi a különbség a vadon élő és a kultúrnövények között?
- Milyen együttműködés fedezhető fel a növény-növény, növény-állat, és nem utolsósorban a növény-ember együttélésben?
- Az egészséges táplálkozás nem csupán cél, hanem a természettel tudatosan ápolt, bensőséges kapcsolattartás része és következménye.
Célok és feladatok:
A 11-12. életévben a tudatos önfegyelemre kell irányítani a figyelmet, és előmozdítani azokat az erőket, melyek segítenek a kitartást igénylő munka elvégzésében.
Javasolt témakörök:
- a föld megmunkálásának alapjai;
- az ágyások megtervezése és kialakítása;
- vetés, növényápolás (öntözés, gyomlálás, kártevők elleni védekezés);
- egyéves zöldségfélék és dísznövények termesztése;
téli hónapokra:
- szerszámok, kerti eszközök karbantartása;
- az ősi folyó menti kultúrák felidézése, különös tekintettel gazdálkodásukra, az ehhez kapcsolódó hiedelemvilágukra, matematikai, csillagászati tudásukra, naptárjaikra, valamint az ókori görög és római kor birodalmat megalapozó gazdálkodására;
téli hónapokra:
- szerszámok, kerti eszközök karbantartása;
- az ősi folyó menti kultúrák felidézése, különös tekintettel gazdálkodásukra, az ehhez kapcsolódó hiedelemvilágukra, matematikai, csillagászati tudásukra, naptárjaikra, valamint az ókori görög és római kor birodalmat megalapozó gazdálkodására;
Várható eredmények:
- A tanulók a talaj fizikai tulajdonságainak megfigyelése és egyszerű vizsgálatok megismerésének segítségével felismerik a főbb talajtípusokat.
- Helyes testtartásban, jó hatékonysággal ásnak, kapálnak és gereblyéznek.
- Ismerik a vetés, dugványozás, palántázás alapvető szabályait.
SZABAD VALLÁSOKTATÁS
5-8. évfolyam
- Az emberi sors iránti érzékenység ápolása a világirodalom és történelem nagy példáin keresztül. Család, barátság, emberi kapcsolatok. Lovagkori erények. Jézus Krisztus élete, példázatok.
- Nagy felfedezések, feltalálások háttere, nagyjaink küzdelmei az emberiség továbbhaladásáért. Apostolok cselekedetei vagy egy evangélium ismertetése. Etikai kérdések a jelenkorra vonatkozóan.
KÉPZŐMŰVÉSZETEK
FESTÉS
Célok és feladatok:
Ahogyan más tantárgyak, a festés is figyelembe kell, hogy vegye a gyermekek tizenkettedik életévét és a velejáró jellemző lélektani változásokat. Ebben az életkorban lehetőséget kell teremteni az árny és fény játékának és az árnyék tanulmányozásának megközelítésére. Ehhez különböző utakon is eljuthatunk:
1. Az egyik lehetőség, hogy elhagyjuk a színeket, és kizárólag szénnel vagy krétával dolgozunk. Ez azt jelenti, hogy a 6. osztálytól kezdve a festést felváltja a rajzolás (lásd ‘Rajzolás a hatodik osztályban' című részt).
2. Egy másik lehetőség, hogy folytatjuk a festést, és a felmerülő kérdéseket festő gyakorlatokkal igyekszünk megválaszolni.
Javasolt témakörök (festéshez):
- Jussunk el a szürkéhez és a feketéhez a három primér színen és a kevert színeken keresztül. Ez hosszú festési folyamat, amelyet fokozatosan kell felépítenünk.
- A színek használatával nyert szürkét és feketét kipróbálhatjuk növénytani témákban (fák), vagy a kőzettanban. Ha az árnyék tanulmányozása fák megfigyelésével történt, most átváltoztathatjuk őket színes képekké.
- Festhetünk a főoktatások, pl. geológia vagy történelem témáiból is.
Várható eredmények:
- Főoktatás epocháihoz kapcsolódva (pl.: ásványtan) elsősorban a fekete, a szürke és a barna színekkel festenek a gyerekek.
- A fák és különféle tárgyak megfigyelésével az árnyékok tanulmányozását és azok képi megformálást gyakorolják.
FORMARAJZ, RAJZ ÉS GRAFIKA
Célok és feladatok:
Miután a gyermekek elérték 12. életévüket a gyerekek belevethetik magunkat a fény és sötétség ellentétének konfliktusába, a feloldás és sűrűsítés, a magasság és a mélység, a könnyűség és a nehézség ellentéteibe. A kontrasztok eme világa egzisztenciálisabb tapasztalat, mint az egyenes formáké. A gyermekek fénnyel és sötétséggel kapcsolatos munkája azonban nem elvont, a vetület (projekció) és árnyékok tanulmányozásakor kapcsolódik valamely tudományos tantárgyhoz, például a fizikához. A tanulóknak pontosan meg kell érteniük, hogyan viszonyulnak egy test megvilágított oldalai az árnyékához.
Javasolt témakörök:
- Szabad rajz gyakorlatok szénnel, különböző technikák segítségével formáljuk a felületet fényből és sötétségből
- Térbeli tömör tárgyakként rajzolunk gömböt, hengert, tölcsért és kockát. Különböző fényforrásokkal dolgozunk, figyelembe véve, hogyan változnak hatásukra az árnyékok. Rajzolunk falra, padlóra és szöget bezáró felületre vetülő árnyékokat. Különböző tömör testek árnyékaikkal (árnyék csendélet), amikor is az árnyékok rávetődhetnek a más testekre.
AGYAGOZÁS / SZOBRÁSZAT
Javasolt témakörök:
- A földrajz epochához kapcsolódva formáljuk meg különböző fajta hegységek alakjait: gránitot, homokkövet és éles határvonalakkal bíró formákat, melyek a kristályokra emlékeztetnek. Formázhatunk barlangot is és vízesést sziklákkal.
- Az alakokkal való munka továbbmehet a csoportok felé: anya és gyermek, gazda és ló, birkózók stb. Az arcok, kezek, lábak és a ruházat részleteit a lehető legkevésbé dolgozzuk ki.
Várható eredmények:
- A gyermekek a földrajz-tárgyhoz kapcsolódóan kövek, hegységek formálását sajátítják el.
- Továbbmélyítve az emberi alak megformálásában szerzett ismereteiket, csoportokat, alakok közötti kapcsolatokat formáznak meg.
KÉZMŰVESSÉG
KÉZIMUNKA
Célok és feladatok:
A serdülés felé vezető úton az emberi és állati formákból kiindulva háromdimenziós tárgyakat készítünk, saját tervezés és minta szerint. Fontos mozzanat a kifordítás folyamata a kitömés és formálás tevékenységein keresztül.
Javasolt tevékenységek:
- Emberi vagy állati alakok mintaterve, melyeknek részeit összevarrják
- Csomózási technikák (makramé, hálókötés...)
- Batikolás (csomózótechnika)
- Babaruha készítése
- Gyöngyszövés
Várható eredmények:
- Az eddig tanult öltéstechnikák, a horgolás és a kötés tudásának elmélyítése, biztos alkalmazása egy baba elkészítése.
FA-, ASZTALOS- ÉS ÁCSMUNKÁK
Célok és feladatok:
A mesterségek tanításában a mesterségbéli munkák most visszautalnak az iskoláskor legelső óráira, amikor a gyermekek egyenes és görbe vonalakat rajzoltak. Mindkét forma ott van a készített kézműves tárgyak hátterében. Például egy fakanálnak a fogó része egyenes, öblös része pedig kerekített (homorú/domború). A reszelés és a vésés mindig azt jelenti, hogy befelé kell dolgoznunk, a forma felé. A hosszú mozdulatok (pl. gyalulás, fűrészelés, vágás) az egyenes vonalhoz kapcsolódnak, a rövidek (csiszolás vagy kézzel faragás) pedig a görbéhez.
Javasolt tevékenységek:
Hasznos tárgyakat és játékokat készítünk.
- Mindennapi életben használatos tárgyakat, pl.: keverő- és főzőkanalat, paletta-kaparót, liszteslapátot, stoppolófát, bunkót, fakalapácsot, ültetőfát stb.
- Játékokat: ugráló nyuszit, totyogó kacsát, kopácsoló madarat vagy mérleghintázó medvét stb. A játékkészítésnél tisztában kell lenni a jellemző mozgással, valamint meg kell érteni annak mechanikai oldalát is, melyet aztán ügyességgel kivitelezhetünk. Ez egészen egyszerű dolgokkal is kezdődhet, pl. mérleghinta vagy körhagyó tárcsa készítésével. A 7. osztályban az ehhez hasonló hatásokat tökéletesíthetjük, többek közt a gyermekek képzelőerejének szabadon engedésével.
- A szerszámok biztonságos használata és az anyagok megfelelő megmunkálása a cél (pl. a helyes vágásmódok megtalálása).
Várható eredmények:
- A gyermekek a megismert a különböző famegmunkálási technikák alkalmazásában (pl.: reszelés, vésés, gyalulás, fűrészeléssel, vágás, csiszolás, kézzel faragás) jártasságot szereznek és ezek felhasználásával tárgyakat készítenek.
- A készülő munkadaraboknál a szép, igényes kidolgozottság mellett fokozottan figyelnek a használhatóságra.
- Egyszerű használati tárgyakat készítenek puha fákból.
- Mozgatható játékokat készítenek.
- Megismerik az egyenes és görbe (homorú és domború) formák kimunkálási módjának különbségeit.
- A szerszámokat biztonságosan használják és ismerik az anyagok megfelelő megmunkálási módját. (Pl.: helyes vágásmód megtalálása stb.)
ZENE
Célok és feladatok:
Az óráknak egyre fontosabb szempontja az esztétikai élvezet, komolyan lehet, sőt kell is dolgozni a zenei megszólalások minőségén.
Először jelenik meg a zene és a dráma kapcsolata pl. az opera műfajában (Mozart: Varázsfuvola).
A gyerekeknek új élményt adhat más osztályokkal együtt, formális énekkarban is énekelni. Az akusztika tanulmányozása során (fizika főoktatás) a gyerekek találkozhatnak a zene tudományos vonatkozásaival, pl. rezgő „Chladni tányérok" (a zenei hangok különböző térbeli formáit jeleníti meg), illetve elkezdődhet a különböző anyagok hangszínének felfedezése.
Feltétlenül jó, ha az egyéni hangszerek ebben az évben visszatérnek az osztályba, és helyet kapnak a zenei munkában.
A háromszólamúság mind az éneklésben, mind a hangszeres játékban biztosan megcélozható.
Javasolt témakörök:
Éneklés és hangszerjáték:
- népi táncdalok, népballadák
- európai népdalok (földrajz epochához)
- klasszikus három- és négyszólamú darabok (reneszánsz, barokk, klasszikus)
- középtagozatos kórus
- improvizatív ének gyakorlatok (pl. megírt ritmushoz dallamot találni, kérdés-felelek játék, hanggal vezetés egy illetve két csoportban, visszhangéneklés stb.)
- saját hangszerekkel kamarazenélés, esetleg osztályzenekar
- hangszeres zene: egyszerűbb barokk, és reneszánsz táncok, a tanár átiratai a meglévő hangszerekre és képességekre
- improvizációs gyakorlatok (hangbeszélgetések egyénileg vagy csoportban, vezénylések, csoportos improvizációk megadott témára, illetve előre megbeszélt instrukciók szerint: pl. dinamika, sűrű-ritka, tempó stb.)
- az improvizációhoz kötődve elkezdődhet a zenei ítélet és ízlés fejlesztése (pl. hogyan indult, hogyan ért véget, figyeltek-e a zenélők egymásra)
- nagyobb méretű (afrikai) dobok bevezetése, melyek tenyérrel szólaltathatók meg (fontos a folyamatos kézváltás tanítása)
- a zene találkozása a mozgással a néptáncban
Zenei tanulmányok:
- a kottaolvasás és -írás gyakorlása, az előjegyzések helyes olvasása
- hangnemek megismerése és felismerése (modális, dúr és moll)
- párhuzamos hangnemekkel való munka
- találkozás a kvint körrel
- hangközök hallgatása, megismerése
- dallamalkotás improvizációval és annak helyes lejegyzése
Várható eredmények:
- Klasszikus három-, esetleg négyszólamú darabokat képesek a gyermekek énekelni.
- Saját hangszereikkel be tudnak kapcsolódni a közös zenélésbe (dalok kísérete, kamarazene, szóló hangszerbemutató, osztályzenekar).
- Az improvizációs gyakorlatok közben fejlődik a zenei ítélőképességük és ízlésük.
- A kottaírás-olvasásban megtanulják az előjegyzések helyes olvasását.
- Képesekké válnak a dúr és a moll hangnemek megkülönböztetésére, illetve bizonyos hangközök felismerésére.
- Megismerkednek a kvintkör fogalmával.
EURITMIA
Célok és feladatok:
Párhuzamosan az első geometria tanítással, gyakorolják a mértani alakváltozásokat és eltolásokat a térben (háromszög, négyszög). Ezek a feladatok egészen elemi módon segítik a növekvő tájékozódási és elvonatkoztató képességet. Ebben a korban kezd a gyermekek eddig magától értetődő mozgásharmóniája gyengülni. Különösen koordináló hatású lehet a zenei hangok tanulása, gyakorlása, ill. a hangközökön belül az oktáv átélése. Minden gyakorlatot át kell járnia a mozgás folyamatosságának és pontosságának. Nagy hangsúlyt kap ebben az évben a rúdgyakorlatok nehezebb térformákkal való kidolgozása.
Javasolt témakörök:
- rúdgyakorlatok
- bonyolult tükörformák
- mértani alakváltozások, eltolások
- oktáv, a hozzátartozó térformával
- dúr és moll megkülönböztetése
- hallásgyakorlatok
- rímformák
- a tiszta gondolkodást elősegítő gyakorlat: "TIAOAIT"
- középkori latin szöveg feldolgozása
- magánhangzók térformái
Várható eredmények:
- A gyermekek különböző tér, illetve geometriai formákban való mozgáskészsége elősegíti a geometria jobb megértését.
- A rúdgyakorlatok segítenek mozgásharmóniájuk koordinálásában.
- A hallásgyakorlatok, illetve a zeneeuritmia elemei gyakorlásával tovább fejlődik zenei értésük.
- A pedagógiai gyakorlatok segítik gondolkodásuk helyes alakulását.